A jogos védelem alapvető jog - A Kúria felmentett egy tolvajok üldözése miatt elítélt nőt

2017.11. 8. Jogi Fórum / MTI

A Kúria kedden, bűncselekmény hiányában felmentette K. Andreát, akit korábban azért vádoltak meg, mert autójával üldözőbe vett motoros tolvajokat, akik közül az egyik menekülés közben meghalt.

A tényállás szerint a tolvajok 2012 decemberében a fővárosi csúcsforgalomban a piros lámpánál álló nő autójának ablakát bezúzták és elragadták a táskáját. A nő az autójával üldözőbe vette őket, amelynek során a motoros és a nő is számos közlekedési szabályt megszegett, majd fél kilométerre a lopás helyszínétől a motor felborult, s a motoron ülő egyik tolvaj halálos sérülést szenvedett.

Az üldözés közben több vétlen autó megsérült, összességében több milliós kár keletkezett, egy vétlen autós könnyebben megsérült. Az ellopott kézitáskában pénz, bankkártya, ékszerek és okiratok voltak.

Az elsőfokú bíróság közúti veszélyeztetés és rongálás miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztésre, majd a Fővárosi Törvényszék másodfokon, jogerősen halált okozó közúti veszélyeztetés és rongálás miatt már két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a nőt, továbbá eltiltotta a járművezetéstől. Az eljárásnak volt olyan szakasza, amikor még a történtek emberölésként való minősítésének lehetősége is felmerült. Az életben maradt tolvaj időközben e cselekménye és több másik hasonló miatt 2 év 11 hónap letöltendő szabadságvesztést kapott, amit már le is töltött.

A megvádolt nő az eljárás során mindvégig ártatlanságát hangoztatta, mint mondta: hirtelen, ösztönösen cselekedett, senkit nem akart veszélyeztetni, csak értékeit szerette volna visszaszerezni.

A nő ügyvédje fordult a Kúriához felülvizsgálati indítvánnyal az ítéletek megsemmisítését és védence vádak alóli felmentést kérve.

A Kúria tárgyalásán a védő többek között azzal érvelt, hogy a meglopott nő jogos védelmi helyzetben volt, így cselekménye nem bűncselekmény, vétlen, harmadik személyeket nem veszélyeztetett, továbbá a két férfi erőszakos támadásának hatására elvesztette pszichés kontrollját, ijedtség, menthető felindultság állapotában volt, és már csak ezért sem büntethető.

A Legfőbb Ügyészség képviselője ugyanakkor - egyebek mellett - arra hívta fel a figyelmet: csak a szerencsének köszönhető, hogy ennek az üldözésnek nem lettek súlyosabb következményei, több áldozata, az üldözéses jelenet közvetlen közelében sétált például egy anya két kisgyermekével. A vádlottéhoz hasonló fellépésre még a hatóságok tagjai sem jogosultak - tette hozzá, rámutatva: a történtek értékelésekor az egyik oldalon egy ellopott kézi táska, a másikon vétlen, kívülálló emberek életének veszélyeztetése áll.

A Kúria felmentő ítélete kimondta: a vádlott jogos védelmi helyzetben volt, magatartása nem veszélyes a társadalomra, nem követett el bűncselekményt, csak alkotmányos jogával élt.

A Kúria tanácselnöke szóbeli indoklásában kiemelte: a megvádolt nő, két férfi jogtalan, erőszakos, útonálló jellegű támadásának áldozatává vált, védekező reakciója természetes és törvényes volt. Ez nem kivételes lehetőség, hanem mindenkit megillető alapvető jog.

A támadó választja meg a helyet, az időt, a támadás módját, viselje, hát az ilyen támadást indokolt és szükséges módon elhárító cselekmények következményeit, kockázatát is - jegyezte meg.

Személy elleni támadásnál mindaddig fennáll a jogos védelmi helyzet, amíg fel nem hagynak a támadó magatartással. A tulajdon elleni támadásnál sem büntethető az a magatartás, amely ennek elhárításához szükséges. A tulajdon elvétele viszont csak akkor válik befejezetté, ha a jogos tulajdonosnak már nincs reális esélye visszaszerzésére, mindaddig azonban jogos védelmi helyzetben igyekszik elhárítani a tulajdona elleni támadást - fejtette ki a szakember.

Rámutatott: jelen ügyben nem egy menekülő üldözéséről, hanem a tetten ért tolvaj elleni forró nyomos fellépésről van szó, ami megengedett. Túl azon, hogy az eseménysort a támadás indította el, a tolvajok a történtek közben is bármikor dönthettek volna úgy, hogy visszaadják a lopott holmit, vagy legalább megszabadulnak attól, és akkor már nem jogos védelmi helyzetben folytatta volna a tulajdona elleni támadás elhárítását a megvádolt nő. A konkrét esetben azonban a nő magatartása mindvégig jogszerű volt, a támadóké pedig jogszerűtlen. 

A Kúria tanácselnöke szerint a megvádolt nő részéről nem történt veszélyeztetés, ura volt a helyzetnek. Továbbá, egy hivatalos személyre, például egy kiképzett, kényszerítő eszközökkel felszerelt, hivatását végző rendőrre egész más szabályok, elvárások vonatkoznak, mint egy váratlan, erőszakos támadás áldozatára. A rongálás bűncselekménye pedig csak szándékos lehet, erről pedig ez esetben nem lehet beszélni.

Megjegyezte azt is, hogy az alsóbb fokú bíróságok válogathattak volna a felmentési indokok között, hiszen nem csupán arról van szó, hogy a jogos védelmi helyzet miatt nem állapítható meg bűncselekmény, de az ijedtség, menthető felindultság miatt a vádlott nem is büntethető a történtek miatt.

A tanácsvezető bíró rámutatott arra is, hogy az évekkel ezelőtt hatályba lépett új büntető törvénykönyv kiszélesítette a jogos védelem lehetőségét, ám ez az alsóbb fokú ítélkezési gyakorlatban még nem mindig jelenik meg. Ideje, hogy ez a helyzet megváltozzon, és a jogtalan támadásnak ellenálló, azt elhárító áldozatoknak immár ne kelljen évekig tartó eljárások során téves jogértelmezések hátrányát viselniük - mmutatott rá.

A Kúria ítéletének kihirdetése után K. Andrea - aki a vádbeli cselekmények idején az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója volt -, újságíróknak azt mondta: a fél évtizede kezdődött büntetőeljárás során mindvégig abban reménykedett, hogy egyszer majd lesz egy olyan bíróság, amelyik elfogadja, hogy az embernek van joga megvédenie magát és tulajdonát. A Kúria ítélete végre a bűnözőknek üzeni azt, hogy nem éri meg - jegyezte meg.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
ALAPJOGOK
KÚRIA