Dr. Turcsánné Dr. Molnár Katalin

2015. április 13. T. Vankó Katalin, Budapest

A magyar bírósági rendszeren belül egy eredményesen működő, új nemperes eljárás született. Törvény szabályozza, az új Ptk-ban is nevesítik. Az utóbbi kétéves statisztikai adatok alapján biztató a bírósági közvetítés jövője. - A közvetítésről ezen belül a bírósági közvetítésről, annak eredményeiről, a piacra gyakorolt esetleges hatásáról, a jogintézmény jövőjéről és a Bírósági Közvetítés Munkacsoportról kérdeztük Dr. Turcsánné Dr. Molnár Katalin bírót, a Székesfehérvári Törvényszék bírósági közvetítői koordinátorát, aki jelenleg az Országos Bírósági Hivatalban (OBH) központi igazgatási feladatokra felkért bíró, az OBH Bírósági Közvetítés Munkacsoport elnöke.

Dr. Turcsánné Dr. Molnár Katalin

Dr. Turcsánné Dr. Molnár Katalin, az OBH Bírósági Közvetítés Munkacsoport elnöke

Mit jelent Önnek a közvetítés?

Lehetőséget. A közvetítés egy, a vitában álló felek számára nyitva álló lehetőség, amely segítségével gyorsan, a felek szándéka szerinti tartalommal, megoldható egy konkrét konfliktus, probléma.

Mit jelent Önnek a bírósági közvetítés?

A választható jót. Abban az esetben, ha a felek már bíróság elé vitték az ügyet, itt még van arra lehetőség, hogy egy, a pert elkerülő, úgynevezett alternatív vitarendező eljárás során, oldják meg a konfliktusukat, valamint a peresített jogvitát és ráadásul olyan módon, hogy ez plusz költséget nem jelent a feleknek, a perek időtartamának töredéke alatt.

A bírósági közvetítői eljárás mennyiben speciális?

Ha már odajutott a konfliktus, hogy a felek bíróságra mennek, akkor a bírósági közvetítői eljárás egy még választható lehetőség arra, hogy a felek maguk alakíthassák ki a döntés tartalmát. Azért is említésre méltó ez a lehetőség, mert a bíróságra általában akkor kerülnek a vitában érintett felek, amikor már nem látnak más kiutat a konfliktusuk, illetve a jogvitájuk megoldására. A konfliktusban gyakran teljesen elmérgesedett emberi viszonyok, erős indulatok vannak jelen. Ennek ellenére a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy főként bírói tájékoztatás nyomán, a bíró javaslatára egyre gyarapodó esetben választják a felek a bírósági közvetítői eljárást. Azért is döntenek mellette szívesen, mert ügyük gyors megoldását várják tőle, és nem jelent számukra költségnövekedést, hiszen az eljárás illetékmentes és óradíjat sem kell fizetni a bírósági közvetítőnek, ugyanis ennek az eljárásnak a díja kvázi már benne van a peres eljárás illetékében.

Miben látja a bírósági közvetítői eljárás legnagyobb előnyét?

Alig több mint kétévnyi tapasztalat birtokában számos pozitív hozadékát érzékeljük. Az egyik legmeglepőbb felismerés, hogy még a megállapodás nélkül befejezett eljárásoknak is van pozitív hatása. Annak ellenére, hogy a vita megoldása esetlegesen nem sikerül a közvetítői eljárásban, a felek korábban ellenséges hangneme, kommunikációt elutasító magatartása pozitív, elfogadó irányba változik. Az a tapasztalat, hogy a bíróhoz a tárgyalóterembe, a perbe visszaérkező felek egymáshoz való viszonya sokkal együttműködőbb és empatikusabb.

Amikor sikerül megállapodással befejezni a közvetítői eljárást, az esetek több mint háromnegyedében kérik a felek a megállapodás keresethez kapcsolódó részeinek perbeli egyezségbe foglalt jóváhagyását.

Amellett, hogy hosszú távon az ügyek számának csökkenését, így a bírói teher enyhülését is reméljük tőle, nagyban hozzájárul a párbeszéden alapuló vitarendezéshez, aminek eredményeképpen javulhat a vitakultúra, az embereknek az egymás iránti bizalma, ami jótékonyan fog hatni a társadalmi közbizalomra is.

A bíróságok, mint nemperes eljárást, intézményesítve tudják megismertetni a vitában álló felek legszélesebb körében, érdekeltté téve őket abban, hogy éljenek a közvetítés lehetőségével.

Ha a bírósági közvetítés előnyeiről beszélünk, az állami szerepvállalás jelenlétéről is szólni kell, melynek nagyobb része a bíróságokon a szolgáltatáshoz való ingyenes hozzáférésben jelenik meg. Kisebb részben pedig a megállapodáshoz fűződő illeték kedvezmény érvényesítésében, attól függően, hogy az eljárás mely szakaszában fejeződik be a per. A közvetítői eljárásban kötött megállapodás eredményeképpen, 90, 70, illetve 50 %-os lehet a per illeték mérséklése. Ugyancsak állami szerepvállalás jelenik meg abban is, hogy a nem bírósági közvetítő óradíjának 50 ezer Ft-ig terjedő összegével tovább mérsékelhető a peres illeték, annak legfeljebb 30%-áig. Mindezek a kedvezmények a közvetítői eljárás választását szeretnék ösztönözni. Ha egy vitában megtapasztalják a felek a vitarendezésnek ezt a békés, perlekedést elkerülő módját, az a tapasztalat, hogy egy későbbi konfliktus esetében először ezzel próbálják meg rendezni.

A közvetítői eljárás nem nyilvános, szigorú titoktartás mellett zajlik. Olyannyira, hogy még az alapügy bírója sem tud meg részleteket a közvetítői eljárásban elhangzottakról. Ez azért is fontos, mert ha perrel folytatódik az eljárás, ne lehessen felhasználni az ott elhangzottakat, ha a felek ezt nem szeretnék. Az ingyenesség, a gyorsaság és a titoktartás mellett nagy előnye még, hogy a bírósági közvetítőt telefonon is el lehet érni, az ügyintézés kevéssé formalizált, rugalmas és közvetlen.

-

Honnan értesülhetnek az ügyfelek a bírósági közvetítésről?

Ha a felek tájékoztatást kérnek a bírótól, akkor a Pp. 148. § (2) bekezdése alapján kötelessége megadni a tájékoztatást a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól, a közvetítői eljárás során kötött megállapodás bírói egyezségbe foglalása menetéről. Természetesen a bíró tájékoztatást ad a bírósági és a nem bírósági közvetítésről is. Az már a felek döntésén múlik, hogy a két lehetőség közül melyiket választják. Emellett – amennyiben annak sikerére esély mutatkozik – a bíró élhet az ajánlás, a javaslat és a közvetítésre kötelezés lehetőségével.

Az OBH elnökének 11/2014. (VII.11.) OBH utasítása 9. §-a pedig kifejezetten rendelkezik arról, hogy mi az OBH elnökének tájékoztatási feladata a bírósági közvetítéssel kapcsolatban, a szabályzat további nyolc pontban részletezi a bíróságok kötelezettségét a bírósági közvetítésről szóló tájékoztatás köréről. Az utasítás tartalmazza a bíró tájékoztatási kötelezettségét, a tájékoztatás nyilvános ügyfélfogadás alkalmával elérhetővé tételének kötelezettségét és a bíróságok tájékoztatásának közzétételére vonatkozó szabályokat.

Ez a bíróságokra és bírókra kötelező szabályzat érthető, hiszen elsősorban hol halljon a fél a bírósági közvetítésről, mint nemperes eljárásról, ha nem a bíróságon.

Miben különböznek a bírósági közvetítők a nem bírósági közvetítőktől?

Bírósági közvetítővé az OBH elnöke jelöli ki a szakmai képzettséggel rendelkező titkárokat, bírókat, vagy rendelkezési állományú bírókat.

Nagy előnye a bírósági közvetítőknek a jogilag magas színvonalú képzettség, hiszen minden esetben bírókról és bírósági titkárokról beszélünk, akik természetesen mediátori képzettséggel is rendelkeznek. A jogi felkészültségükkel tudnak segíteni a feleknek abban, hogy a megállapodásuknak mely része az, amely bíró által jóváhagyható ítélet hatályú egyezségbe foglalható a perben és melyik az a rész, amelyik polgári jogi szerződésként, önkéntes betartással fog működni.

A bírósági közvetítői hálózat komoly belső értékének tartom azt az egységet, amely az egy irányba tartó összefogás erejéből táplálkozik. A bírósági szervezetrendszer egy összefogó keretet és segítséget ad a bírósági közvetítőknek, hogy részesei legyenek egy egységes elvek mentén, hatékonyan, magas szakmai színvonalon, az ügyfelek elégedettségét eredményező, alternatív vitarendezés bíróságon belüli megszilárdításában.

Hány bírósági közvetítő működik az országban és milyen hatásfokkal?

A bírósági közvetítői hálózat 2014. év végére teljessé vált, vagyis minden törvényszéken és minden nagyobb bíróságon működik bírósági közvetítő. Majdnem kilencven titkár és ötven bíró kapott e tevékenység végzéséhez szükséges szakmai képzést, és kijelölést az OBH elnökétől. Az országban két helyen, Székesfehérváron és Pécsett teljes munkaidőben dolgozó közvetítők várják az ügyfeleket.
2014-ben 53 % megállapodási arányt értek el közvetítőink, ami egyáltalán nem rossz teljesítmény egy nemrég bevezetett jogintézmény esetében.

Az ügyek száma pedig a 2013. évben érkezetthez képest 2014. évre több mint háromszorosára emelkedett. Az ügyek száma már meghaladta az ezret.

A közvetítésben nemcsak az számít eredménynek, ha a feleknek sikerül megállapodásra jutnia, hanem az is, ha a közvetítői eljárás eredményeképpen a felek már képesek egymást meghallgatni és a perben nem egymást akadályozva vesznek részt, hanem egymással kommunikálva, a megoldásra, az ügy lezárására törekedve.

-

Milyen módon oldják meg a bírósági közvetítők képzettségének szinten tartását, fejlesztését?

Nemrégiben fogadta el az OBH elnöke azt a képzési koncepciót és tervet, ami biztosítja a bírósági közvetítők szakmai fejlődését, és a hálózatból kilépő közvetítők pótlását. Nagyon magas százalékban fiatal nők a bírósági közvetítők, ezért folyamatosan gondoskodnunk kell a helyettesítésükről, ha például szülési szabadságra mennek, vagy bírói kinevezést kapnak.

Ugyancsak a magas szakmai színvonal biztosítását szolgálja a bírói instruktori rendszer mintájára a közvetítői instruktori hálózat kiépítése. A bírósági közvetítői koordinátorok elsősorban igazgatási felelősei a bírósági közvetítés jogintézményének minden törvényszéken.

A közvetítők szakmai gondozása, rendszeres esetmegbeszélő csoportok tartása a területi instruktorok feladata. Számukra pedig szupervízor nyújt rendszeres szakmai segítséget. Tovább folytatódnak a tavaly már elkezdett gyakorlati jellegű országos képzések. Az idei tervek között gazdasági, családjogi és munkajogi továbbképzés is szerepel. Június elején tartunk gyakorlati továbbképzést a kezdő, illetve a már nagyobb gyakorlattal rendelkező közvetítőinknek.

Szándékunkban áll olyan európai országokból való szakembereket felkérni előadásra és tréning tartására, ahol – hozzánk hasonlóan – sikeresen működik bírósági közvetítés, és bírók is közvetítenek. Pl. Dániában és Németország egyes tartományaiban nagy tapasztalatokat állnak rendelkezésre ezen a téren.

Mit érdemes tudni a Bírósági Közvetítés Munkacsoportról, aminek az elnöke is? Mikor alakult, milyen feladatokkal?

A munkacsoportot 2014. szeptember 1-től Handó Tünde OBH elnök azzal a céllal alapította meg, hogy szakmai háttértevékenységgel segítse megszilárdulni a hazai bírósági rendszerben a fiatal jogintézményt, a bírósági közvetítést, mint a polgári perekhez kapcsolódó bírósági nemperes eljárást. Most találja meg a helyét a bírósági rendszerben a ez az új jogintézmény, ami azt is jelenti, hogy számos ponton igazgatási és jogi eszközökkel kell beleilleszteni a nagyon pontosan szabályozott bírósági eljárásba, és ami még érdekesebb, hogy a bírósági eljárási szabályokat össze kell simítani a közvetítői eljárás szakmai szabályaival úgy, hogy mindegyik maradéktalanul érvényesüljön.

A bírósági közvetítés hogyan hat a mediáció piaci viszonyaira?

Az állam feladata, hogy a gazdasági élet területét felügyelje, ha szükséges, be is avatkozik. A PIAC mindenhatóságába vetett hit szélsőséges formáját ma már kevesen vallják, éppen visszaszorulóban van világszerte az a nézet, hogy a PIAC minden esetben megfelelő módon szabályozza magát (ld. a 2008-as gazdasági világválság okait elemző cikkek).

Érezhetik-e úgy a nem bírósági közvetítők, hogy a bírósági közvetítés rontja a piaci helyzetüket?

Az állam nem csupán sokadik profitorientált szereplője a piacnak. Az állam nem versenyez, hanem szolgáltat. Beavatkozásával módosítja a piaci viszonyokat, például támogat gyógyszert, vagy (ha a munkahelyteremtést célozza meg) adókedvezményben részesít multinacionális cégeket és még sorolhatnám…

Példának hoznám a kórházakat is: az állami kórházak jelenléte hat a piacra? Igen, mert jelenleg a profitorientált egészségügyi szolgáltatókat igénybe lehet ugyan venni, de az állami szektort működtető biztosítást is minden polgárnak fizetnie kell, akik így nem piaci árért vehetik igénybe a szolgáltatást. Ha nem lenne jelen az állam, a piaci szereplők jóval könnyebben szereznének ügyfelet, több profitot termelnének. Hasznos lenne ez az országnak? Nem, mert nagyon sokan elesnének a megfelelő ellátástól, és az állam feladatai közé tartozik az egészség megőrzése.

Mindez ugyanakkor nem zárja ki a magánkórházak, magánrendelők egymás közötti piacszerzési törekvéseit. Mint ahogy a bírósági közvetítés sem zárja ki a külső, nem bírósági közvetítők egymás közötti versenyét a piacon.

A bírósági közvetítés illetékmentessége a jó állam szolgáltatása a polgárai számára. Ez egy lehetőség, amit a polgárok, ha akarnak, igénybe vesznek, ha akarnak, mást választanak. Ahogy van lehetőség magánrendelést, vagy nem támogatott gyógyszert is igénybe venni.

Csupán piaci alapon a közvetítést bevezetni nagyon nehéz lenne olyan országban, ahol ennek nincs hagyománya, kialakult kultúrája. Ezért is szükséges az állami szerepvállalás, az ingyenesség, az eljárás bevezetése, megismertetése, elterjesztése, az igény felkeltése. Ilyen helyzetben az állam jelenléte nem torzítja a piacot, hanem éppen megteremti azt.

Mivel a közvetítés jogintézményének igénybe vétele állami érdek is, szükséges, hogy az állam minden segítséget megadjon ennek minél könnyebb eléréséhez.

-

Milyennek látja a bírósági közvetítés jövőjét?

A bírósági közvetítés bebizonyította, hogy van létjogosultsága a magyar jogrendszerben, ezt a fent vázolt eredmények is alátámasztják. A bírósági közvetítés felfelé ívelő, erősödő jogintézmény, terjed az ismertsége és az elismertsége. Láthatóan egyre több ügyfél választja, ami annak is köszönhető, hogy a perekben a bírák, egyre gyakrabban és hatékonyabban ajánlják, javasolják a bírósági közvetítést és élnek a közvetítésre kötelezés lehetőségével, míg a titkárok, fogalmazók pontos tájékoztatást adnak a panasznapon hozzájuk fordulóknak a jogintézményről.

Sikere talán mégis abból mérhető leginkább, ahogyan az eljárást követően a bírósági közvetítésről nyilatkoznak a felek. Közvetítőink számtalan e-mailt, telefont kapnak a felektől, jogi képviselőktől, amiben megköszönik a bírósági közvetítő munkáját.

Idézném a legutóbbit, amit egy székesfehérvári bírósági közvetítőnknek írtak április 2-án, egy megállapodással zárult bírósági közvetítői eljárás befejezése után: „… - án lezajlott a válóperes tárgyalásunk. A Tisztelt Bírónő az egyezség minden részét /kivéve a dőlt betűst, ahogy ezt beszéltük is/ jóváhagyta és mivel lemondtunk a fellebbezési jogunkról, rögtön jogerőre is emelkedett.
Ezúton szeretném Önnek nagyon szépen megköszönni a közvetítést, a türelmet, a kitartást. Ön nélkül ez még évekig elhúzódott volna, mindenkinek sok-sok bosszúságot okozva.
További sikeres munkát kívánok.
Mély tisztelettel: …

Egy másik féltől érkezett e-mail szövege:
… Szeretnék utólag is köszönetet mondani a sikeres közvetítői közreműködésének, ami nélkül nem születhetett volna meg ez a mindenki számára elfogadható peren kívüli megállapodás! …

Idézek egy jogi képviselő leveléből is:
Ezúton is szeretném megköszönni segítő közreműködését, amely nélkül a felek között megállapodás megkötésére nem került volna sor.

Úgy gondolom, hogy ezek a pozitív visszacsatolások a statisztikai számadatoknál is fontosabbak, mert azt jelentik, hogy az ügyfelek elégedettek a bíróságok közvetítői szolgáltatásával.

Nagyon fiatal jogintézményről van szó, aminek hazai bírósági bevezetése során sok dolgunk van, mert minél inkább igénybe veszik a felek, annál több eljárás jogi kérdés merül fel, amit például a korábban említett Bírósági Közvetítés Munkacsoport tagjai igyekeznek szakmai megalapozottsággal megválaszolni. Nagyon izgalmas időszakot élünk, mert bár van múltja a jogintézménynek, a jövőjén dolgozunk, és nagy erőt ad e munkában, hogy a bírósági szervezetrendszerben nem csökken, hanem emelkedik azon titkárok és bírók száma, akik maguk is szeretnék végezni e tevékenységet.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
MEDIÁCIÓ
OBH