Dr. Kondorosi Ferenc

2009. április 2. Antal Attila, Budapest

Dr. Kondorosi Ferencet, az „Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztost kérdeztük a Program által elért eddigi eredményekről, a szabályozási tendenciákról és a jövőbeni tervekről.

Másfél éve elindult az Új rend és szabadság program. Mik az eddigi tapasztalatok?

Ez egy olyan program, amely az Európai Unió Hágai Programjához hasonlítható, melynek célja az volt, hogy a rend, a szabadság, a jog és a biztonság térségévé tegye Európát. Ott is intézményközi, szervezetközi programot formáztak meg az Unió szakpolitikusai.

Rengeteg korrekciót kellene elvégezni...
„Elérkeztünk a magyar jogállam és piacgazdaságnak egy olyan szakaszába, ahol rengeteg korrekciót kellene elvégezni… Ezek persze nagyon nehéz megoldani, mert kétharmadot igényelnek, mert különböző szemléletmódbeli különbségek vannak, de nagy értéknek tartom azt, hogy elindult a gondolkodás ezekről és fölmutattuk azt, hogy tudunk megoldást találni.”
Nem valami múló, pillanatnyi politikai érdek szülte ezt a Szabadság-programot. A közlekedésbiztonság terén például az Európai Unió Fehér Könyvének a megjelenése váltotta ki a szükségességét, más területeken pedig az újabb és hasonló Európa-politikák adtak impulzusokat a magyar jogalkotásnak. Elérkeztünk a magyar jogállam és piacgazdaság egy olyan szakaszába, ahol rengeteg korrekciót kellene elvégezni. A közjogi szakterületen példának okáért: a pártfinanszírozás területe, a képviselői költségtérítés adóvonzata, egyes alapjogok garanciarendszerét tekintve pedig a gyülekezési jog vagy a gyűlöletbeszéd szabályozását értem ez alatt. Tehát egy sereg olyan kérdés merült fel, amelyekre eddig nem igazán gondoltunk. Ezeket persze nagyon nehéz megoldani, mert kétharmadot igényelnek, mert különböző szemléletmódbeli különbségek vannak, de nagy értéknek tartom azt, hogy elindult a gondolkodás ezekről és fölmutattuk, hogy tudunk megoldást találni.

Melyek a Program eddigi kiemelkedő eredményei?

A Közérdekvédelmi Hivatal létrehozása, a lobbi-törvény módosítása vagy a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályok kidolgozása. A leglátványosabbak talán a közlekedésbiztonság terén elért eredmények és ezt nem árnyalja az a tény sem, hogy az Alkotmánybíróság foglalkozik az objektív felelősség intézményének alkotmányosságával.

A megváltozott szemléletmód siker
A jogintézmény eredményességét nem azzal akarom bizonyítani, hogy hány emberéletet sikerült megmenteni. Nem a statisztikai tények kell, hogy igazolják a sikerét. Fontosabbnak tartom a kedvező változásokat, a megváltozott szemléletmódot...
A jogintézmény eredményességét nem azzal akarom bizonyítani, hogy hány emberéletet sikerült megmenteni. Nem a statisztikai tények kell, hogy igazolják a sikerét. Fontosabbnak tartom a kedvező változásokat, a megváltozott szemléletmódot, azt hogy egy társaságban ma nem divat alkohol fogyasztása után beülni az autóba, azzal dicsekedni, hogy valaki kétszázzal ment az autópályán. A nézőpont, a szemlélet, a gondolkodásmód változását tartom nagyon nagy értéknek.

Hogyan foglalná össze a véleményét – a már említett – objektív felelősségről, mint közlekedésbiztonsági nóvumról?

Ami az objektív felelősséggel kapcsolatos jogi álláspontomat illeti, azt megfogalmaztam az ombudsmannak, valamint ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság is kérdést intézett hozzám, erre is válaszoltam. Fontosnak tartottam leszögezni, hogy Strasbourg is alkalmazhatónak tartja az objektív felelősséget még büntetőügyben is, és roppant fontosnak tartom azt, hogy nem valamennyi ügyben, hanem azokban az ügyekben alkalmazható az objektív felelősség, ahol a szabálysértés jellege olyan, hogy az emberélet, testi épség, egészség alkotmányos alapjogok nyilvánvaló és közvetlen veszélynek vannak kitéve. A Strasbourgi-tesztnek a formulája az alapjog nyilvánvaló és közvetlen veszélyeztetésére vonatkozik, s lehet belőle menekülni, abban a négy esetben, amit ismerünk. A menetlevelet, fuvarlevelet ellopták, ezt bejelentették és a gépkocsit ténylegesen vezető teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik. Ezt egy jó intézménynek tartom. Ha az Alkotmánybíróság marasztaló döntést hoz, akkor nyilvánvalóan korszerűsíteni fogjuk a szabályozást, én erre egyébként nem számítok, de nem fogom tragédiaként megélni. A jogállamunk úgy fejlődik, ha az ilyen alkotmányos intézmények kitöltik a hatáskörüket – az Alkotmánybíróság működését amúgy is fontosnak tartom.

A szabályozás kidolgozása kapcsán egyeztettek az ombudsmani hivatallal?

Nem. Vannak olyan jogszabályok, ahol adatvédelmi szabályokat kell egyeztetni, azokat meg is tettük. Az objektív felelősség kapcsán civil szervezetekkel, az autóklubbal, a fuvarozó szervezetekkel egyeztettünk, azokkal, akik a jogalkotási folyamatban szerepet kaptak.

A közlekedési intézkedések közül mit tart még kiemelendőnek?

A közlekedési csomag terén nagyon fontosnak tartom a zéró toleranciát, az előéleti-pontrendszer megszigorítását – mind kedvező irányba hatottak. Nem állt le ez a csomag: most dolgozunk a Közlekedésjogi Kerekasztal szereplőivel együtt (bevonva a munkába a Közlekedéstudományi Intézetet, a Nemzeti Közlekedési Hatóságot , több civil szervezetet, egyetemi műhelyeket) a gépjármű-vezetés rendjének átalakításán, a valódi próbajogosítvány intézményének bevezetésén. Az autósiskolák működésének szakmai feltételeit is át kívánjuk tekinteni. Folytatódik a közlekedési csomag, sok mindenen kell javítani, ennek egy része jogalkotás, más része jogalkalmazás. Ilyen jogalkalmazási feladat az, hogy a felesleges jelzőtáblákat beszedjük, akciókat indítsunk az ország több részén: Heves és Vas megyében volt ilyen akció egyébként, ahol zöld vonalon és e-mailes úton lehetett bejelenti és a hatóságok figyelmébe ajánlani a feleslegesség vált közúti jelzőtáblákat.

Melyek a jövőbeni tervek?

Jövőbeni tervek
"Jelen pillanatban ott tartunk, hogy az általam koordinált fogyasztóvédelmi ellenőrzéssorozat kitüntetett tárgyává tettük az autóbontókat. Pontosan azért, hogy több információnk legyen ezek a működéséről. Szeretnénk hatósági engedélyhez kötni a bontók működését, meghatározni a gazdasági-műszaki totálkárt, és pontosan szabályozni a gépjárművek forgalomból való kivonását és visszahelyezését."
A közlekedési csomag átlép egy másik területre: a gépjármű-bontók problematikájára, amely egyelőre fogyasztóvédelmi ellenőrzésekben kap szerepet. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy az általam koordinált fogyasztóvédelmi ellenőrzéssorozat kitüntetett tárgyává tettük az autóbontókat. Pontosan azért, hogy több információnk legyen ezek működéséről. Szeretnénk hatósági engedélyhez kötni a bontók működését, meghatározni a gazdasági-műszaki totálkárt, és pontosan szabályozni a gépjárművek forgalomból való kivonását és visszahelyezését. Ezt a feladatot most kezdjük megismerni, most jutottunk el odáig, hogy a nyolchatóságos fogyasztóvédelmi ellenőrzéssorozatba a bontók kedvéért bevonjuk a közlekedési hatóságot, amint már azt a Csillagszóró II-ben is tettük. Most a Kikelet II. jön és itt már a zöld kommandót is szerepeltetjük a kormány döntése alapján. Pontosan azért, hogy még több információnk legye ezekről a bontókról.

A Program fontos részét képezi a hamisítás elleni küzdelem. Milyen eredményeket könyvelhetünk el itt?

Egy külön terület a hamisítás elleni küzdelem, itt szólnék egy részről a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület működéséről, ahol a gyógyszerhamisítás terén nagyon szépen elindultunk: kialakult egy szakmai együttműködés olyan szervezetek között, amelyek eddig nem voltak partnerei egymásnak. Az élelmiszerhamisítás terén is vannak eredmények és most az innovatív termékek hamisítása elleni küzdelem kapott hangsúlyt. Egy másik vonulat az egyedi azonosítóknak az alkalmazása a gyógyszerek, élelmiszerek és autóalkatrészek terén.
Nagyon sok szakmai konzultációt folytatunk, arról hogy hogyan lehet hatékonyan védeni a gyógyszereket. Rengeteg módszer van, de mi nem választunk ezek közül, a szakmának kell kitalálnia, a kormány vagy egy kormányzati tisztségviselő nem mondhatja meg, hogy melyik a helyes módszer. A közeljövőben megrendezésre kerülő Kriminálexpón mutatkoznak be ilyen típusú cégek, hogy a nagyközönség és – elsősorban – a szakmai közönség láthassa, milyen védelmi módszerek vannak. Ezek a módszerek sajnos nem ismertek a magyar közgondolkozásban.

Ilyen hatékony volt a fogyasztóvédelmi ellenőrzés is?

Foglalkozunk a fogyasztóvédelmi elemzés-sorozatok koordinálásával. Most indul az ötödik ilyen ellenőrzési program áprilisban. Ezeknek a programoknak nem az a legfontosabb érdeke és értéke, hogy mennyi bírságot sikerül begyűjteni, az a fontos, hogy nagyon lényeges üzeneteket lehet megfogalmazni: egyenlő közteherviselés elve; az arányosság és a mértéktartás elve; a közgondolkodás fejlesztése; fogyasztói jogok tudatosítása – úgy mondhatnám, hogy komfortosabb piacgazdaság.

Az érdekképviseletek mindig szeretnék, ha az ellenőrzés programját meghatározhatnák, az ellenőrző szervezetek pedig az szeretnék, hogy jobban fogadják és segítsék őket. Most a párbeszédet sikerült kialakítani. Ezt érdemnek, eredménynek tartom.

Egy kicsit más területre evezve: Ön szerint a pártfinanszírozás terén van esély arra, hogy akár rövid távon, akár hosszabb távon eredményt érjenek el?

A politikában nem ritkák a csodák, mert néha olyan dolgokban születik kompromisszum, amire az ember nem számít. A pártfinanszírozás terén néhány hónappal ezelőtt megegyezés született, amely azután rögtön fel is borult. Összességében nem kizárt a megegyezés, de nem növekszik a valószínűsége.

Mi a helyzet a gyűlöletbeszéddel?

A gyűlöletbeszédet illetően egy tanulmányban írtam meg az álláspontomat. Ez megjelent a Jura című lapban.

Ön szerint polgári jogi vagy büntetőjogi eszközökkel, vagy esetleg ezek keverékével érdemes fellépni?

A gyűlöletbeszéd civilizációs probléma
„… jogászként nem hiszek a jog mindenhatóságában. A gyűlöletbeszéd civilizációs probléma… két trend van: az amerikai modellben a szabadság, a német modellben a méltóság kap preferenciát. Nagyon örülnék, ha mi a német modellhez állnánk közelebb.”
Bármilyen megdöbbentő, jogászként nem hiszek a jog mindenhatóságában. A gyűlöletbeszéd civilizációs probléma. Az Igazságügy Minisztériumban dolgoztam, amikor megpróbálkoztunk a polgárjogi megoldással, amit aztán alkotmányellenessé nyilvánított az AB. Nem tartom kizártnak a büntetőjogi megoldást sem. Látni kell, hogy a világ változik. Egyetértek azzal, amire a köztársasági elnök is utalt, vagyis hogy magát a véleményt kell védeni, nem pedig az értéktartalmat. De nézzük a strasbourgi bíróság ítélkezését, a tanulmányomban hivatkozom a Garaudy kontra Franciaország ügyre. A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ennek kapcsán kimondta, hogy a vélemény szabadsága védelme alá nem tartoznak az emberi méltóságot sértő és lealacsonyító kifejezések. Tehát abszolutizálták az emberi méltósághoz való jogot. Itt két trend van: az amerikai modellben a szabadság, a német modellben a méltóság kap preferenciát. Nagyon örülnék, ha mi a német modellhez állnánk közelebb.

Nem cél a büntetőjog bevonása az élet minden területére, sokkal fontosabb a nevelés, az értékrend erősítése. Ez minden területen így van, a közlekedés esetében is. A büntető szabályok szigorítása önmagában nem válasz a társadalom problémáira.

Az Ön által kifejtett szocializációs szempont megjelenik a Jogod van hozzá! programban is. Szólna néhány szót a kezdeményezésről!

Nagyon fontosnak tartom erősíteni ezt a gondolatot! Most tárgyalunk szakértőkkel arról, hogy milyen kezdeményezéssel lehetne élni a pénzügyi kultúra, a pénzügyi tudatosság fejlesztése terén. Ezzel kapcsolatban egyeztettem már a Bankszövetséggel és a Nemzeti Bankkal is. Szeretnénk egy könyvet vagy egy internetes hozzáférhetőséget a fiatalok számára, interaktív tájékozódási lehetőségként. A jogismereteket segítő honlapot már beindítottuk [www.jogodvanhozza.hu].

Milyen kezdeményezések várhatóak az év során?

Szervezünk egy közlekedésbiztonsági roadshow-t, tervezünk egy Magna Hungaria autós-motoros túrát a magyar őshazába, valamint a vakok és gyengén látók részére indítunk egy közlekedésbiztonsági akciósorozatot.


Dr. Kondorosi Ferenc életrajz :

Kondorosi Ferenc 1954. május 25-én született Zalaegerszegen. 1977-ben Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett diplomát, az Állam- és Jogtudományi Karon. 1997-ben Ph.D. minősítést szerzett, 2004-ben habilitált doktor lett. 1990-től 1997-ig az Alkotmánybíróság főtanácsosa, majd egy évig az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. 1998-tól 2000-ig a Veszprémi Egyetemen docens. 2008. szeptember 1-jétől egyetemi tanár.

2004. december 2-től az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, 2006-tól 2007 októberéig államtitkára. 2007. október 1-től az "Új rend és szabadság" programért felelős kormánybiztos.

1977 - Janus Pannonius Tudományegyetem - jogász

1990 - 1997 - Alkotmánybíróság - főtanácsos

1997 - 1998 - Igazságügyi Minisztérium - helyettes államtitkár

1998 - 2000 - Veszprémi Egyetem - egyetemi docens

2004 - 2006 - Igazságügyi Minisztérium - közigazgatási államtitkár

2006 - 2007 szeptember - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - államtitkár

2007 október - - Miniszterelnöki Hivatal - "Új rend és szabadság" programért felelős kormánybiztos

Nyelvtudás

  • angol (társalgási szint)
  • francia (társalgási szint)
  • német (társalgási szint)
  • orosz (társalgási szint)
  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
KÖZLEKEDÉS
GYŰLÖLETBESZÉD
PÁRTOK