Médiamonopóliumok - a korlátok oldása Amerikában

2001. április 23. Kárpáti János

Az Egyesült Államokban George Bush republikánus kormányzatának hatalomra kerülése óta gyorsan oldódnak azok a korlátozások, amelyeket a korábbi évtizedekben a médiamonopóliumok túlzott elhatalmasodásával szemben érvényesítettek. Tapasztalható ez mind a média-versenyfelügyelet szerepkörét (is) betöltõ Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC), mind a kommunikációs monopólium kérdéseiben illetékes washingtoni szövetségi fellebbviteli bíróság állásfoglalásaiban.

A bíróság esetében a már régóta hivatalt viselõ bírák gondolkodásmódjában megy végbe ez a figyelemre méltó változás, az FCC vonatkozásában azonban személyi mozgások is meghúzódnak a szemléletváltás mögött. Az öt tagú testületet korábban demokrata párti szakember irányította, és 3-2 volt a demokrata-republikánus arány. Az erõviszonyok az elnökválasztás óta megváltoztak, és most (ugyancsak 3-2 arányban) a republikánusok vannak többségben. Immár Michael Powell, Colin Powell külügyminiszter fia vezeti az FCC-t.

A nagy mûsorszórók, az országos kábeltársaságok és más médiavállalkozások sorra vívják ki azon szövetségi elõírások eltörlését vagy szigorának enyhítését, amelyek eddig korlátozták túlzott megnövekedésüket, illetve a piacon való dominanciájukat. Eltávolodva az amerikai legfelsõbb bíróság korábbi állásfoglalásainak szellemétõl, teret nyer a "vállalkozások szólásszabadságának" (free-speech rights of corporations) elve melletti rokonszenv, és egyre több kétely hallatszik azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat támogassa-e a "többszólamúságot" a tömegtájékoztatásban. Ezt erõteljesen sérelmezik a fogyasztóvédelmi szervezõdések, ám a hírközlõ és szórakoztató ipar nagyvállalatai azt állítják, hogy az új technológiák - beleértve az Internetet - idejétmúlttá teszik a régi szabályokat, hiszen a továbbított tartalmat illetõen az Internet-korszakban immár úgysem törhet senki sem monopóliumra.

Az FCC a minap (április 16-án) enyhítette a "dual network rule" nevû szabályt, amelynek az az eredeti lényege, hogy egyetlen tévéhálózat sem vásárolhat fel egyetlen más tévéhálózatot sem. Az irányelv még a televíziózás hõskorában - az alapvetõ játékszabályok kialakításakor -, a negyvenes években keletkezett. A mostani módosítás a négy nagy, "megállapodott" (established) országos hálózat (ABC, CBS, Fox és NBC) számára felmentést ad olyan újabban létesült, kisebb hálózatok megszerzésére, mint a UPN és/vagy a WB nevû hálózat.

A testület emellett, mint ígéri, heteken belül formába önti annak a hetvenes évekbeli elõírásnak az enyhítését - lényegében feloldását - is, amely a médiavállalkozást mindmáig korlátozza abban, hogy ugyanazon a (földrajzi értelemben vett) piacon tévéállomás és napilap is a tulajdonában legyen (cross-ownership restriction).

Washington DC szövetségi fellebbviteli bírósága az elmúlt hetekben két olyan döntést is hozott, amellyel kedvében járt a kábel-, illetve a mûsorszóró ipar legnagyobb vállalatainak.

Elõször alkotmányellenesnek nyilvánította azt a szabályt, amely kimondta, hogy az ország legnagyobb kábeltársaságai sem tehetnek szert 30 százalékosnál nagyobb részesedésre a kábel- és a mûholdas tévémûsor-szolgáltatás piacán, valamint hogy 40 százalékosnál nagyobbra nem növelhetik a saját leányvállalataik által készített mûsorok továbbítására fenntartott részarányt. (Ez utóbbi elõírás tehát azt jelentette, hogy a társaságok saját kábelcsatorna-kapacitásuk legkevesebb 60 százalékán kötelesek voltak mások mûsorát továbbítani.)

Ezután nem sokkal ugyanez a bíróság súlyos kételyének adott hangot azon - hasonló tartalmú - szabályokkal kapcsolatban, amelyek 35 százalékban korlátozzák az egyes mûsorszóró vállalkozások által kihasítható országos piaci részarányt. E kétely jegyében a bíróság konkrét ügyben felfüggesztõ döntést is hozott.

A bíróságok és az FCC szemléletváltozása az olyan konglomerátumoknak kedvez, mint például a Viacom (a CBS anyavállalata), az AT&T, az AOL Time Warner, a Disney (az ABC anyavállalata), a General Electric (az NBC anyavállalata), a Tribune csoport, vagy éppen a Murdoch-csoport.

A "dual network rule" szigorának az oldásával a Viacom útjából eltakarítják annak az egyik akadályát, hogy a Viacom a CBS megtartása mellett jelentõs érdekeltséget szerezzen egy kisebb tévéhálózatban, a UPN-ben.

A kábeltársaságok piaci részaránynövelésének és az idegen mûsorok továbbításától való elzárkózásnak a korlátait megsemmisítõ bírósági döntés az AOL Time Warner kérésére született, de a MediaOne csoportot tavaly megszerzõ, és ezzel saját összesített piaci részarányát 42 százalékra feltornászó, az ügylet utólagos jóváhagyását kérelmezõ AT&T számára is nagyon jól jön. (Az AOL Time Warner az AT&T után az Egyesült Államok második legnagyobb kábeltársasága, és a két óriáscég között különbözõ partnerségi együttmûködési tárgyalások folynak.)

A mûsorszóró vállalkozások piaci részaránykorlátozását felfüggesztõ bírósági döntésnél megint csak a Viacom volt a fõ érdekelt. A UPN-ben való részesedésszerzési tervek elõtt tornyosuló másik akadály ugyanis az, hogy e terv "nem fér el" a 35 százalékos piaci részesedési plafon alatt. A bíróság ezért az engedélyezési ügyben a 35 százalékos szabály érvényét felfüggesztette, és e felfüggesztõ döntése ellen az FCC - amely, ha nem menne át éppen most saját maga is jelentõs szemléletváltozáson, akkor arra lenne hivatott, hogy a korlátozásokat érvényesítse - nem fellebbezett. A demokraták által irányított FCC ezt minden bizonnyal megtette volna.

A jogi érvek és ellenérvek csatájában a korlátozások oldásának a hívei fõként a közlési szabadságról szóló Elsõ Alkotmánykiegészítés pallosát lengetik, a korlátozások fenntartásának a hívei pedig - akik most a Bush-érában vesztésre állnak - a nézetek sokféleségének (diversity of voices) megõrzésére igyekeznek apellálni.

  • kapcsolódó anyagok
HÍRKÖZLÉS
MÉDIAJOG