Biztosít a Biztosító? - Van-e jogszabály biztosította joga a károsultnak kizvetlenül (is) a kötelező gépjármű biztosítással rendelkező károkozótól követelnie a kára

2008. december 4. Dr. Fazekas Katalin <>

Dr. Fazekas Katalin tapasztalt autós és hozzáértő ügyvéd egy-személyben. A szerző jogi tanulmánya keretében az autóvezető és a szakember hozzáértését és tapasztalatát összegezve tárja fel a kötelező felelősségbiztosítás, ezen belül is a gépjármű felelősségbiztosítás intézményének lényegi elemeit, sajtosságait, jogi célját és szabályozási hátterét. Az írás rávilágít a kötelező felelősségbiztosítás jelenlegi jogi szabályozásában rejlő ellentmondásokra, szakértői javaslatokat fogalmazva meg a fennálló bizonytalanságok felszámolása érdekében.

letöltés

Biztosít a Biztosító?

Van e jogszabály biztosította joga a károsultnak közvetlenül (is) a kötelező gépjármű felelősségi biztosítással rendelkező károkozótól követelnie a kára megfizetését?

Az utóbbi időben nyugtalan vagyok attól a pillanattól kezdve, hogy beülök az autómba és elindulok vele, vagyis közlekedem. Na nem azért, mintha az autóm műszaki állapotával lenne valami baj vagy éppen a járművemre vagy személyemre vonatkozó okmányok ne lennének rendben.

Nyugtalanságom az attól való félelem, nehogy saját hibámból másik közlekedésben résztvevőnek a járművében – vagy méginkább testi épségében- kárt okozzak.

Előrevetítem, hogy nem vagyok újdonsült vezető, régen megszáradt már a pecsét a jogosítványomon, több, mint 30 éve vezetek napi rendszerességgel. S most lekopogom, eddig még nem okoztam – egy-két koccanást leszámítva- egyéb balesetet.

Mitől jött akkor elő éppen most ez a félelem, miért lettem nyugtalan?

A címben felvetett kérdés az oka, pontosabban az, hogy kérdésként ez egyáltalán felvetődhet.

Azért ragadtam tollat e cikk megírására, hogy megosszam gondolataimat e kérdésre adott válasz mögött meghúzódó jogi bizonytalanságokról, amelyek húsbavágóan érintik az egész autós társadalmat, mindenkit, aki a gépjárműjének forgalmi engedélye szerint annak tulajdonosaként vagy tulajdonosi jogosultság nélkül a gépjármű üzembentartójaként közlekedik nap, mint nap járművével.

A kötelező felelősség biztosítás intézményének lényege társadalmi oldalról

A gépjárművel való közlekedés veszélyes üzem, amelynek veszélyességéhez kétség nem fér, nap mint nap tapasztalható tény, külön bizonyítást nem igénylő axióma.

Leszögezhetjük, hogy mindenki, aki gépjárművel közlekedik, az fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat.

Ha ebből eredően, ennek során kárt okoz, azt köteles megtéríteni a veszélyes üzem működéséből eredő károkra vonatkozó PTK 345§-ban foglaltak szerint.

E károkozásért való felelősség súlyossága arányos a gépjárművel való közlekedési tevékenység veszélyességi fokával. A felelősségnek a súlyossága abban nyilvánul meg, hogy a károkozó személy csak és kizárólag akkor mentesül e felelőssége alól, ha a kárt előidéző ok kívül esik az általa folytatott fokozott veszéllyel járó tevékenységi körön ( gépjárművel közlekedés ) és ez az ok a károkozó által nem is volt elhárítható.

Azokat a kárt előidéző okokat, amelyekért a károkozó nem tartozik felelősséggel, a mindennapi szóhasználat együttesen vis maior okokként szokta megnevezni. Jelen cikkben a vis maior kifejezést én is ebben az értelemben használom gyűjtő fogalomként.
Az eddig bekövetkezett –gépjárművel kapcsolatos- káresemények számszerűségében elenyésző az az eseményszám, ahol vis maior ok folytán a károkozó felelősségének kérdése fel sem merülhetett vagy azt nem lehetett megállapítani.

Vagyis, aki gépjárművel közlekedik, az minden pillanatban ki van téve annak, hogy károkozóvá válik, amelyért anyagi ( polgárjogi) felelősséggel mindenképpen tartozik, – a vis maior eseteket leszámítva – ezt meghaladóan az esetleges büntetőjogi illetve szabálysértési felelősséggel jelen cikkben nem kívánok foglalkozni.

Visszatérve a fokozott veszéllyel járó tevékenységre, az is könnyen belátható, hogy előre nem kiszámítható a bekövetkezendő kárnak a nagyságrendje, amely a néhány ezer forinttól a több tízmillió forintig is terjedhet.

De nemcsak a keletkező vagyoni és nem vagyoni károk összege előre számszerűsítve nem határozható meg a jövőbeni konkrét káresetekre, de az is kiszámíthatatlan, hogy a károkozó személye az éppen aktuális anyagi helyzeténél fogva képes e arra, hogy a károsultnak valamennyi kárát megtérítse. Biztosan felmerül olyan károkozás , ahol a károkozónak néhány tízezer forint kártérítés kifizetése is komoly gondot okozna.

A gépjármű felelősség biztosítás kötelező jellege

Az eddig nagyvonalakban ecsetelt bizonytalanságok kiküszöbölésére találták ki és vezették be / 42/1970(X.27) Korm. sz. rendeletig biztosan visszanyúlhatunk ebben / a gépjármű kötelező felelősségbiztosításának rendszerét, amely azon alapul, hogy minden járműnek, amely a közlekedésben részt kíván venni, rendelkeznie kell kötelező felelősségbiztosítással, s ez a minden jármű után befizetett biztosítási összeg szolgál alapul arra, hogy a konkrét káresemények során keletkezett kárösszegeket biztosan legyen miből kifizetni a károsult(ak)nak.

Minden potenciális gépjármű károkozó – aki egyben potenciális gépjármű károsult is – fizeti a biztosítási díjat azért, hogy ha ő kerül károsulti pozícióba akkor ne függjön a kárának megtérülése a károkozó anyagi teljesítő képességétől illetve személyében rejlő megtérítési készségétől.

A felelősségbiztosítási díj fizetése nem önkéntes elhatározáson alapul, nem választható lehetőség, hanem kormányrendelet szintű jogszabály által előírt fizetési kötelezettség, amelynek betartása a közlekedésben való részvételnek a feltétele, s ugyanúgy szigorúan ellenőrzött, mint a gépjárműnek és a gépjárművezetőnek az egyéb okmányai.

No most elérkeztünk a címben felvetett kérdés mélyebb jogi vizsgálatához amelyhez kiemelten az alábbi jogszabályokat hívtam segítségül:

  • PTK 345-346§, 559-567§
  • 2003 évi LX tv a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről, továbbiakban: biztosítókról szóló törvény
  • 190/2004(VI,8.) Korm r. a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról, továbbiakban: kötelező biztosításról szóló kormányrendelet (korábban a 42/1970(X. 27.) Korm. r., azt követően az 58/1991(IV.13.) Korm. r. majd a 171/2000(X. 13.) Korm. r. volt hatályban)

Első olvasatra, - jogi végzettség mellett is – a címben felvetett kérdésre az a nyilvánvaló válasz fogalmazódik meg bennem, s szerintem minden autós társamban is , hogy a károkozó autós nem tartozik közvetlenül kártérítési kötelezettséggel a károsultnak, hiszen azért fizeti a felelősségbiztosítási díjat, hogy a biztosítója helyette fizessen, ha ő 3-ik személynek – a károsultnak – kárt okozna.

Nézzük meg ezek után ennek e válasznak a jogszabályi alátámasztottságát!

  • kapcsolódó anyagok
BIZTOSÍTÁS
KÖZLEKEDÉS
TANULMÁNY