Linkek és korlátok

2001. június 11. Szilágyi Károly <>

Eredetileg megjelent a DatanetOnline oldalán.

A World Wide Web népszerûségét és igazi hatékonyságát jórészt a linkelés lehetõségének köszönheti. A kibertér igazán akkor válhatott információs szupersztrádává, amikor minden weblapon, szövegekbe és képek mögé rejtve, tömegesen jelenhettek meg a kapcsolódó információkat jelzõ elektronikus mutatók. A hivatkozások sokáig semmi mást nem is jelentettek - virtuális jelzõtáblák voltak. Sokáig fel sem merült, hogy másként tekintsünk rájuk, mint a Nagy Könyvtár katalógusára.

A "link", "linkelés" akkor váltak bonyolultabb fogalmakká, amikor az általuk jelzett tartalom gazdasági tényezõvé avanzsált. Ekkortól viszont elkerülhetetlenné vált a tartalmat szolgáltatók illetve az azt továbbközlõk közti, linkekkel összefüggõ viták jogi rendezése. A történet két híroldal mára már nagyon békésnek tûnõ esetével kezdõdött, a legújabb nemzetközi fejlemény pedig egy igen szigorú un. DVD ítélet alakjában testesült meg.

A külsõ elemek felhasználásával igen kreatív tartalomszolgáltatás tervezhetõ. Talán nem tévedés azt állítani, hogy ezek nélkül nem is nevezhetjük a honlapokat igazi weboldalaknak. Emellett azonban a linkek használatával a legkülönbözõbb jogsértések is megvalósíthatóak: a szerzõi- és versenyjogi kihágásokkal versenytársaink potenciális ügyfeleit próbálhatjuk elcsábítani, elkövethetünk becsületsértést vagy rágalmazást, és egyéb - akár kártérítéssel honorált - szabálytalanságokkal tölthetünk meg egy oldalt. Természetesen a jogi szabályozás és a jogalkalmazás célja nem az, hogy bárkit is elrettentsen az alkotó jellegû, kreatív honlap építéstõl, de ki kell jelölnie azokat a határokat is, melyeken túl már nem meríthetünk a mások által kialakított tartalomból. Hiszen - csupán példaként említve - az online szolgáltatások egyik legdinamikusabban fejlõdõ ága a különbözõ forrású információkat szintetizáló, értékelõ, megszûrõ, valamint folyamatosan felkutató ágensek eredményeinek rendelkezésre bocsátása. Ezek továbbközlése pedig olyan bonyolult helyzetet teremthet (mint például az amerikai Ebay perben), ahol csak igen sokféle érdek figyelembevételével hozható megnyugtató döntés.
A weboldalakat felépítõ HTML nyelv kétféleképpen teszi lehetõvé linkek kialakítását: a HREF (Hypertext REFerence) és az IMG (IMaGe) tag (parancs) segítségével.
A href használatával egyrészt az oldalon belüli, másrészt különbözõ oldalak közti mozgás alakítható ki. Az elsõ esetben a weboldal egyik lapján elhelyezett link az azonos oldal egy másik pontjára viszi a látogatót (pl. lábjegyzet). A második esetben a linket kiválasztva a felhasználó számítógépe a memóriába tölti a link által kijelölt címen található állományt, majd azt a böngészõben (esetleg annak egy új ablakában) megjeleníti. Ilyenkor az új weboldal jól elkülönülõ formában válik láthatóvá.
Az img kód ezzel szemben azt teszi lehetõvé, hogy a weblap egy külsõ forrásból származó grafikát jelenítsen meg.
A fenti két megoldáson kívül még egy (bár esztétikai okokból meglehetõsen elhanyagolt) módszer létezik: a framek használata. Frame (keret) segítségével egy weblapon belül egy másik (attól független) lap jeleníthetõ meg teljes egészében. Ilyenkor a html kód ismerete nélkül esetleg nem is állapítható meg, hogy az egyszerre nem csak egy, hanem több weoldalt látunk.
Az alábbiakban egy rövid áttekintést kívánunk adni a linkekkel kapcsolatos jogi problémákról. A felsorolás összefoglaló jellegû, célja csupán az, hogy felhívja minden oldalkészítõ figyelmét arra, hogy milyen - eddig esetleg elhanyagolt - szempontokat kell figyelembe venni akkor, amikor más oldalak címét, esetleg tartalmát kívánja a site-ba beépíteni. Ne feledjük: egy oldal tartalma nem csak a leírt szövegeket jelenti, hanem többek között ide tartoznak a grafikák, dinamikusan változó kimutatások, grafikonok, letölthetõ fileok, levelezõlisták archívuma, de akár a mások által kialakított linkgyûjtemény is.

Szerzõi jogok

A tartalmi elemek kialakítása során gyakran kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor úgy tûnik: a már mások által megalkotott tartalom igen jól illeszkedne a készülõ oldalba, nem beszélve arról, hogy igen kényelmes megoldásnak ígérkezik a külsõ oldalakon fellelhetõ elemek egyszerû belinkelése.
Ezzel kapcsolatban két szélsõséges (és téves) felfogás is napvilágot látott már az ezzel foglalkozó nyilatkozatokban, írásokban. Az egyik szerint a mások által feltöltött tartalmat semmilyen körülmények közt nem lehet linkekkel beemelni az új oldalba. A másik vélemény pedig az, mely szerint semmiféle korlátozás nem érvényesülhet, hiszen amit valaki egyszer már publikussá tett, azt mások is felhasználhatják.
A valóság a két állítás között van. A jogosultság megléte a linket kialakító oldal jellege, a linkkel hivatkozott oldal nyilatkozata és a két - linkkel kapcsolódó oldal - közt esetleg meglévõ megállapodástól függ.
A magyar szerzõi jogi törvény (1999. évi LXXVI. tv.) ugyanis bizonyos weboldalak esetében megengedi, hogy azok engedély és díjfizetés nélkül építkezzenek más oldalak tartalmából. Ez - az un. szabad felhasználás - a legszélesebb körben a tudományos és oktatási céllal készült oldalak esetében adott. Kereskedelmi siteok esetén ez a lehetõség sokkal szûkebb: csupán a bemutatott mûvek részletére terjed ki. Ezért pl. egy máshol megjelent cikk vagy tanulmány teljes terjedelmében nem illeszthetõ be egy frame-be. Hasonló esetben (természetesen nem a magyar jog szabályai szerint) marasztalta el egy bíróság a TotalNEWS nevû oldalt üzemeltetõ céget. A kérdéses oldal a legnagyobb hírügynökségek (pl. CNN) által közölt cikkeket jelentette meg a saját oldalát jelentõ frame alatt. Általános szabályként írja elõ továbbá a magyar törvény, hogy a szabad felhasználás csak annyiban megengedett "...amennyiben nem sérelmes a mû rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerzõ jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férõ célra." (Szjt. 33.§ (2). bek.)
A hivatkozott oldalak nyilatkozata fontos támpontot ad, hiszen az online tartalomszolgáltatók a hagyományos sajtóval szemben bizonyos értelemben speciális érdekeket érvényesítenek. Hiszen általában érdekeltek az általuk közölt tartalom széleskörû megismerésében, amennyiben ez a saját oldaluk forgalmának növeléséhez járul hozzá. Ebbõl következõen nem feltétlenül zárkóznak el az általuk fenntartott írások, dokumentumok megjelentetésétõl más oldalakon sem, jellemzõen ezt bizonyos feltételekkel lehetõvé teszik (pl. logo és link elhelyezésével egyidejûleg). Ezért érdemes a kérdéses szolgáltató által leírt átvételi feltételeket alaposan áttanulmányozni. Ezzel késõbbi viták elõzhetõek meg, de nem utolsó sorban tisztázható, hogy pontosan milyen korlátokkal kell számolni, így indokolatlanul nem kell ezekrõl az elemekrõl lemondani a tartalom tervezése során.
A harmadik és legfontosabb tényezõ természetesen a felek közt létrejött megállapodás. Léteznek olyan partneri viszonyok, melyek keretében a szerzõdõ felek hosszú távú együttmûködést tûznek ki célul. Ezek a szerzõdések a kölcsönösségen alapulnak, ellenben azokkal az írásbeli megállapodásokkal, melyek megkötése nélkül egyes cégek kifejezetten megtiltják az oldalukra mutató linkek kialakítását, illetve tartalmi elemek belinkelését. Ezekben az esetekben csupán a szabad felhasználás lehetõségével élhetünk.

Versenyjog

A linkek versenyjogi vonatkozásaival a konkurens és az egymással gazdasági kapcsolatban nem lévõ, más tevékenységi körben mozgó vállalkozások honlapjait összekötõ linkek esetében is számolni kell.
Mindkét esetben irányadó szabályokat állapít meg az 1996. évi LVII. törvény (versenytörvény), melynek rendelkezései közül elsõsorban a tisztességtelen verseny tilalmát kell a linkek esetén figyelembe venni: "Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértõ vagy veszélyeztetõ módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközõen - folytatni." (2.§).
A második problémakörre - tehát az eltérõ tevékenységet folytató cégek oldalai közt felépített linkek esetére - egy, az Egyesült Államokban indult eljárás irányította rá a figyelmet. A Ticketmaster vs. Microsoft perben a bíróságnak azt a kérdést kellett eldöntenie, hogy a Microsoft oldalán található, a ticketmaster.com-ra mutató link sérti-e a Ticketmaster.com oldalt mûködtetõ cég üzleti érdekeit. A két érintett cég között üzleti kapcsolat nem állt fenn, és az is egyértelmû volt, hogy a vállalkozások tevékenységi köre eltérõ. A probléma lényege abban áll, hogy egy link feltüntetése miatt a látogatók bizonyos üzleti, partneri kapcsolatot vélhetnek felfedezni a linket elhelyezõ és a linkkel hivatkozott oldalak között. Ez egyes esetekben valóban sérelmes lehet a hivatkozott oldalakra nézve, azonban - különös tekintettel a már fent jelzett speciális érdekekre - valószínûleg csak más jogsértésekkel egyidejûleg lesz értékelhetõ a gyakorlatban.

A tartalom tekintetében viselt felelõsség

A linkek megjelenésével egyidejûleg kialakult egy olyan - a netikett részének tekinthetõ - álláspont, mely szerint a hivatkozást elhelyezõ személy semmiféle felelõsséggel nem tartozik a megjelölt oldalak tartalma tekintetében. Ez a megközelítés jogilag ma is lényegében tartható álláspont. Azonban egyrészt az illegális tartalom elleni egyre határozottabb állami fellépés, másrészt a polgári jogi felelõsség jogalkalmazásbeli konkretizálása nyomán egyes esetekre már speciális válaszok születtek.
Az un. illegális tartalom (tehát többek között illegális pornográfia, illegális szoftverek, becsületsértést vagy rágalmazást megvalósító tartalomközlés) miatt általában csak az felel, aki azt ténylegesen egy adott szerverre feltöltötte és elérhetõvé tette. Az ilyen oldalakra mutató linket elhelyezõk csak akkor tehetõk felelõssé, ha megállapítható, hogy szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul jártak el. A valóságban azonban igen ritka (bár van ilyen eset), hogy csupán link elhelyezése miatt valaki ellen büntetõeljárás induljon. A közelmúltban lezárult egyik un. DVD perben (USA) hozott ítélet például úgy rendelkezett, hogy tilos a DeCSS nevû szoftverre mutató közvetlen linkek elhelyezése, mivel azzal jogsértés valósítható meg.
A tartalommal kapcsolatos felelõsség egy másik esetköre az, amikor a link által jelzett oldalon található tartalom miatt a linket követõ, és az ott található tartalmat elolvasó személyt kár éri (pl. pénzügyi tanácsadással kapcsolatban ajánlott oldal hamis információi miatt). Ekkor bizonyos feltételek fennállása esetén a linket kihelyezõ kártérítésre kötelezhetõ, annak ellenére, hogy a tartalmat nem õ szolgáltatta.
A csupán tájékoztató jellegû linkek esetén tehát általában nem állnak fenn a fenti lehetõségek (pl. Linuxal foglalkozó oldalak címlistája), ezekkel akkor lehet számolni, amikor a hivatkozások egy kereskedelmi szolgáltatás részét képezik. Ilyenkor elvárható, hogy a szolgáltató bizonyos fokig ellenõrizze az általa javasolt honlapok tartalmát.

Ajánlások

Egy site építése során tehát több szempontból is körültekintõen kell eljárni a linkekkel, framekkel kapcsolatban. Az alábbiakban néhány pontban összefoglaljuk, hogy általában milyen szempontokat érdemes figyelembe vennünk ezekkel kapcsolatban, és milyen tudnivalókkal célszerû ellátnunk a látogatókat a kihelyezett hivatkozásokról, különösen akkora, ha kereskedelmi tevékenységet folytató honlapról van szó akár az egyik, akár a másik oldalon.
Általában mellõzzük framek használatát a külsõ oldalak megjelenítéséhez, vagy szerezzük be az érintett oldalt üzemeltetõ személy, cég beleegyezését.
Pontosan írjuk le, milyen kapcsolatban állunk a feltüntetett oldalakkal. Ha nem megállapodás alapján kerül sor a link elhelyezésére, jelezzük, hogy sem kereskedelmi, sem egyéb kapcsolat nem áll fenn a két oldal között.
Az oldal felhasználási feltételei közt helyezzünk el egy nyilatkozatot a tekintetben, hogy a hivatkozott honlapok tartalmával kapcsolatban milyen felelõsséget vállalunk.
A belinkelt oldalak tartalmát legalább annyira tekintsük át, hogy a szembetûnõen jogsértõ honlapokat kiszûrhessük linkjeink közül.
Mielõtt egy oldalt felveszünk a linkgyûjteményünkbe, bizonyosodjunk meg arról, hogy az oldal fenntartója nem írja elõ az elõzetes jóváhagyás kikérését. Ha ilyen feltétellel találkozunk, mindenképpen tartsuk tiszteletben.
Hasonlóan járjunk el, ha egy oldal szerkesztõje a rá mutató link elhelyezésérõl értesítést kér.
Töröljük a linket, ha az oldal szerkesztõje erre megkér minket.

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
INTERNET-JOG
INFORMATIKA
TANULMÁNY