Szankciós semmisségből népmesei semmisség?

2017. szeptember 6. Dr. Fülöp Botond

Kúria a 6/2013 számú polgári jogegységi határozatában – a törvény alapján semmisséget okozó hibában szenvedő lakossági, fogyasztási kölcsönszerződések „életben tartása” érdekében – a bíróságok számára meghirdette az érvénytelenség „minden lehetséges esetben” történő kiküszöbölésének „programját”. Azóta ez a „program” a sajtóban, valamint a jogirodalomban nagy vitákat generáló ítéleteket eredményezett. Ezek közül – eklatáns példaként – elegendő a Kúriának a jelen írás mottójául szolgáló ítéletét említeni, melyben a legfőbb bírói fórum egy, az ügyleti kamat feltüntetésének hiánya okán semmis kölcsönszerződést oly módon nyilvánított érvényessé, hogy abban egyszerűen utólag - de „ex tunc hatállyal (!)” - feltüntette az ügyleti kamatot, mégpedig pontosan abban a mértékben, ahogy azt az alperes pénzügyi intézmény a per során a bírósággal közölte. Az ítélet vitára leginkább okot adó részében a Kúria kifejti, hogy bár a szerződésben feltüntetett adatok alapján a fogyasztó felperes nem tudta kiszámolni a kamat mértékét (amit, egyébként, a szerződésnek pontosan tartalmaznia kellett volna), de ebben az általa meghatározhatatlan mértékű kamatban ennek ellenére mégis megállapodott az alperessel! Az írás tárgyául azon jogelméleti, jogértelmezési és jogpolitikai megfontolások szolgálnak, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni a tájékoztatási kötelezettség – törvény által kifejezetten semmisséggel szankcionált – megsértése okán érvénytelen lakossági, fogyasztási kölcsönszerződések bíróság általi érvényessé nyilváníthatóságával kapcsolatban.

A Szerző ügyvéd.

letöltés
  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
KÚRIA
KÚRIA JOGGYAKORLAT-ELEMZÉS