Év: 2020

Gondolatok a büntetés kiszabásáról és annak sajátosságairól

Napjainkban – dacára annak, hogy a büntetéskiszabási gyakorlatot folyamatos kritikák érik, leginkább a laikus emberek és a sajtó részéről, és annak ellenére, hogy a helyes büntetéskiszabás a büntetőjog egyik legfontosabb feladata – a büntetéskiszabás méltánytalanul háttérbe szorult, s csak kevés tudományos írás foglalkozik a jogterülettel és annak elveivel. A tanulmány a büntetés kiszabását, annak nehézségeit, a büntetéskiszabást befolyásoló elveket, és a figyelembe veendő körülményeket veszi lajstomba, példálózó jelleggel bemutatva a kapcsolódó jelentősebb bírói döntéseket és a büntetés kiszabásának fiatalkorúakra vonatkozó sajátosságait. A Szerző bírósági titkár. Letöltés

En Garde? – A vállalatfelvásárlások és az azok elleni védekezési módszerek

A részvények felvásárlása következtében a részvényeket megszerző elegendő részesedéshez jut, hogy az irányítást megszerezze egy vállalat felett. Ezen tranzakciók mögött általában komoly gazdasági érdekek húzódnak, amelyek hatással lehetnek a piaci versenyre, valamint a vállalatok részvényeseire is, éppen ezért szigorú jogi szabályozást igényelnek. A tanulmány a vállalatfelvásárlások hátterében megjelenő részvényfelvásárlási ügyletekre vonatkozó jogi szabályozást mutatja be. A mű első felében kitér az amerikai szabályozás jellegzetességeire az akvizíciókra vonatkozóan, majd áttér az Európai Uniós szabályozásra, azon belül is kiemelten foglalkozik a 25/2004/EK irányelvvel, ami a nyilvános ajánlattételről szól, és az egyes védekezési módszerekkel. Az irányelv főbb szabályainak ismertetése után a klasszikus védekezési...

Még egyszer a kutyaugatásról – állatvédelmi, birtokvédelmi és szomszédjogi kitekintéssel

Hétköznapi és nagyon gyakori probléma a kutyaugatás, több jogág több jogszabálya alapján tehetünk próbát a zavarás megszüntetésére. A fő választóvonal, hogy állatvédelmi (állatvédelmi hatósági eljárás) vagy embervédelmi (birtokvédelmi, szomszédjogi, személyiségi jogi) oldalról közelítünk-e a problémához. A tanulmányban bemutatott elméleti vázlat és az ismertetett jogesetek alapján úgy tűnik, a jobbik eset ha állatvédelmi hiányosság kerül feltárásra, mert akkor több remény van a zavarás orvoslására, amennyiben ilyen nincsen és polgári jogi eszköztárhoz kell nyúlni, úgy előfordulhat, hogy végső soron pusztán a zavarást megállapító ítéletet kapjuk kézhez vagy egy kisebb összegű sérelemdíj mellett a jövőben is el kell viselnünk az ugatást. A Szerző...