Az Alaptörvényben foglalt személyes adatok védelméhez való jog sérelme csak akkor állapítható meg, ha az adatkezeléssel összefüggésben az egyén autonómiája is sérül. A véleménynyilvánítási szabadság korlátozása (egy bizonyos közlés törlése vagy hozzáférésének korlátozása) nem eredményez személyiségi jogsértést – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/2803/2024. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Pfv.IV.20.003/2024/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó azt tapasztalta, hogy a főpolgármester Facebook oldalán közzétett cikkekhez nem fér hozzá, a korábban írt bejegyzéseit előzetes figyelmeztetés nélkül törölték, letiltották számára a jövőbeni kommentelés lehetőségét, valamint tevékenységnaplójában a személyes adatainak minősülő korábbi bejegyzéseihez nem biztosítottak hozzáférést.
Az indítványozó a szabad véleménynyilvánításhoz és a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítása és abból eredő igények teljesítése iránt indított pert a közösségi médiaszolgáltató mint alperes ellen.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, többek között arra hivatkozott, hogy az indítványozó hozzászólásainak törléséről kizárólag a perben nem álló Facebook oldal adminisztrátora döntött, az alperesnek pedig nem volt döntő befolyása az adatkezelés eszközének és céljának meghatározására. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítéletek sértik az emberi méltósághoz való jogát, a személyes adatok védelméhez fűződő jogát, a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, valamint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
az Alaptörvényben foglalt személyes adatok védelméhez való jog sérelme csak akkor állapítható meg, ha az adatkezeléssel összefüggésben az egyén autonómiája is sérül.
Jelen ügyben nem merült fel, hogy az indítványozó magánszférája a támadott döntés következtében sérült volna.
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy
annak eldöntése, hogy a jogsértő adatkezelés elismerése milyen perjogi következményekkel jár, minden esetben az általános hatáskörű bíróság feladata.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kúria indokát adta annak, hogy miért nem alkalmazta a személyiségi jogsértés jogkövetkezményeit, ezért nem látta megállapíthatónak a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét sem. A támadott döntés arra következtetett, hogy
a véleménynyilvánítási szabadság korlátozása (egy bizonyos közlés törlése vagy hozzáférésének korlátozása) nem eredményez személyiségi jogsértést;
ezt meghaladóan a Kúria nem értékelte az alperes magatartását, a döntés nem a véleménynyilvánítási szabadság korlátozására, hanem a személyiségi jogsértés megállapítására vonatkozott.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság nem látta megállapíthatónak a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog sérelmét amiatt, hogy az alperes közösségi oldal nem tette lehetővé a véleménynyilvánítás gyakorlását az alapul szolgáló esetben. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Az ügy előadó alkotmánybírója Schanda Balázs alkotmánybíró volt. A határozathoz Horváth Attila, Márki Zoltán és Patyi András alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek.