Az online tér mára a társadalmi kommunikáció egyik elsődleges platformjává vált. A közösségi média, a fórumok és a tartalommegosztó oldalak gyors információáramlást és kötetlen véleménycserét kínálnak, ugyanakkor megjelentek olyan jelenségek is, amelyek komolyan sértik mások emberi méltóságát vagy a köznyugalmat.
A névtelen vagy annak vélt felhasználók olykor félelemkeltő, gyűlöletet szító vagy erőszakra buzdító üzeneteket tesznek közzé – ezekre válaszul vezette be a jogalkotó a Btk. 332/A. §-át, amely az úgynevezett internetes agresszió tényállását szabályozza.
Az új jogszabály célja kettős: egyrészt védi a közösséget a köznyugalmat zavaró, erőszakos halált kívánó vagy különös kegyetlenséget propagáló megnyilvánulásoktól, másrészt biztosítja, hogy egyetlen sértett se maradjon védtelen a nagy nyilvánosság előtt terjedő támadó tartalmakkal szemben.
A következő áttekintés azt mutatja be, mikor valósul meg az internetes agresszió, milyen esetekben vonható felelősségre az elkövető, és mit tehet az, aki úgy érzi, ilyen típusú bűncselekmény áldozatává vált.
Miért volt szükség új tényállásra?
Az online kommunikáció sajátossága, hogy a durva kijelentések gyorsan terjednek, könnyen tömegekhez jutnak el, és gyakran maradandó pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre. A jogalkotó célja éppen ezért az volt, hogy
egyértelműen büntetni rendelje azokat a megnyilvánulásokat, amelyek már túlmutatnak a véleménynyilvánításon, és súlyosan sértik a köznyugalmat vagy az emberi méltóságot.
Mit takar a Btk. 332/A. § szerinti internetes agresszió?
A törvényi tényállás lényege, hogy
bűncselekményt követ el az, aki nagy nyilvánosság előtt – jellemzően közösségi médiafelületen – konkrét személy(ek) erőszakos halálát kívánja, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett cselekményekre buzdít.
Ez a szabályozás tehát kizárólag a legsúlyosabb, erőszakos tartalmakra vonatkozik, nem pedig minden sértő vagy durva véleményre.
Mit jelent a „nagy nyilvánosság”?
Nagy nyilvánosságnak számít minden olyan felület, ahol a tartalom széles körben hozzáférhető:
- közösségi hálózatok (Facebook, Instagram, TikTok, YouTube)
- fórumok
- hírportálok kommentfelületei
Ezzel szemben a zárt körben, kevés ember előtt elhangzó kijelentések más jogi kategóriák alá eshetnek (pl. zaklatás, becsületsértés).
Büntetendő lehet a megosztás vagy kommentelés is?
Igen – ha valaki aktívan terjeszti az erőszakos, gyűlöletkeltő tartalmat, például:
- továbbosztja,
- támogatást kifejező kommenttel látja el,
- vagy bármilyen módon hozzájárul a tartalom szélesítéséhez,
akkor felelősségre vonható.
A puszta „lájk” ugyanakkor önmagában rendszerint nem elegendő a büntetőjogi felelősség megállapításához.
Milyen büntetésekre lehet számítani?
A törvény legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztést rendelhet, de lehetőség van enyhébb szankciókra – pénzbüntetésre, közérdekű munkára, próbára bocsátásra – is. Az eset súlyossága és az elkövető körülményei döntik el a konkrét büntetést.
Magánindítvány nélkül nincs eljárás
Az internetes agresszió csak magánindítványra üldözhető.
Ez azt jelenti, hogy a sértettnek 30 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy kéri a büntetőeljárás lefolytatását; enélkül a hatóságok nem indíthatnak eljárást.
A határidő attól a naptól indul, amikor a sértett a bűncselekményről tudomást szerzett.
Magánindítványnak minősül minden olyan hatóság előtt tett nyilatkozat, amelyből egyértelmű, hogy a sértett a büntetőeljárás lefolytatását és az elkövető felelősségre vonását kéri.
Mit tegyen az, aki internetes agresszió áldozata lett?
1. Gyűjtse össze a bizonyítékokat
Ha internetes agresszió éri, mihamarabb gyűjtse össze és rögzítse a bizonyítékokat. Készítsen olyan képernyőfotókat, amelyeken jól látható a tartalom, a dátum és a felhasználónév. Mentse el a sértő bejegyzések linkjeit!
Akkor se adja fel a bizonyítékgyűjtést, ha a támadó időközben törli a tartalmat: használja a Google Cache-t vagy a Wayback Machine-t, és őrizze meg a platform által küldött értesítéseket. Minden releváns üzenetet, kommentet és e-mailt dokumentáljon, mert a későbbi eljárás csak akkor lehet sikeres, ha ezek a bizonyítékok rendelkezésre állnak.
2. Jelentse a kifogásolt tartalmakat az adott platformnak
A bizonyítékok rögzítése után mielőbb jelentse a sértő vagy erőszakra buzdító tartalmat az adott közösségi oldalnak (Facebook, Instagram, TikTok, YouTube stb.).
Minden nagy platform rendelkezik hivatalos bejelentő felülettel, ahol megjelölheti a zaklatás, a fenyegetés vagy a gyűlöletbeszéd tényét. A szolgáltatók gyakran gyorsan reagálnak, eltávolítják a tartalmat, vagy korlátozzák az elkövető hozzáférését, ami csökkenti a további abúzus kockázatát.
3. Magánindítvány benyújtása
Az internetes agresszió egy olyan bűncselekmény, amellyel kapcsolatban a hatóságok csak akkor folytathatják le a büntetőeljárást, ha a sértett 30 napon belül magánindítvánnyal él.
A magánindítványnak a sértettnek a hatóságok előtt tett bármely olyan nyilatkozatát érteni kell, amiben kifejezi azt, hogy szeretné ha a hatóságok lefolytatnák a büntetőeljárást és felelősségre vonnák az elkövetőt.
4. Blokkolja a bántalmazót
A jogi lépések megtétele mellett azonnal gondoskodjon saját biztonságáról is. Tiltsa le a bántalmazó profilját, korlátozza a kommentelés és az üzenetküldés lehetőségét, és szükség esetén állítsa be úgy a fiókját, hogy csak megbízható személyek férhessenek hozzá. A támadó kommunikációjának megszűntetése segít abban, hogy ne folytatódjon az online bántalmazás.
5. Forduljon szakemberhez
Ha a történtek komoly lelki terhet jelentenek, vagy ha a magánindítvány előterjesztéséhez és a büntetőeljárás lebonyolításához szakmai támogatásra van szüksége, forduljon szakemberhez. Ügyvéd segíthet abban, hogy a jogi folyamatokban ne kerüljön hátrányba és hatékonyan érvényesítse jogait. Ha pedig a történtek érzelmileg megterhelők voltak, pszichológus támogatása is segíthet a helyzet feldolgozásában.