A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) együttműködésében, Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos támogatásával megvalósuló, országosan egyedülálló „Második esély” program döntő szakaszába lépett. Az állatvédelmi és reintegrációs célokat ötvöző kezdeményezés keretében a napokban sikeresen befejeződött a részt vevő fogvatartottak elméleti és gyakorlati oktatása a veszprémi és a tiszalöki büntetés-végrehajtási intézetekben. Március elején várható az 5-5 mentett kutya beköltözése az intézményekbe.
A nemzetközi minták nyomán létrehozott hazai pilot projekt arra a felismerésre épül, hogy léteznek olyan találkozások, amelyek a rácsok mindkét oldalán sorsfordító erővel bírnak.
A gazdátlan kutyák büntetés-végrehajtási intézetekbe történő beköltözése nem pusztán fizikai elhelyezést jelent, hanem egy tudatosan felépített, mély érzelmi alapokon nyugvó rehabilitációs folyamat kezdetét az állatok és a velük foglalkozó emberek számára egyaránt.
A program célja, hogy az intézetekbe beköltöző mentett kutyák és a róluk gondoskodó fogvatartottak kölcsönösen segítsék egymás rehabilitációját.
A fogvatartottak a felkészítés során szakemberek segítségével sajátították el a felelős kutyatartás alapjait, a nevelési és szocializációs technikákat, valamint az állatok szükségleteinek kielégítéséhez szükséges ismereteket. A programba csak olyan fogvatartottak kerülhetnek be, akik megfelelő motivációról és személyes alkalmasságról tettek tanúbizonyságot, és akik a pszichológus szakemberek által meghatározott, szigorú szakmai kritériumoknak maradéktalanul megfeleltek.
Volt olyan fogvatartott, aki a képzésre felkészülten, szakirodalommal érkezett, és olyan is, aki már eleve azzal az elhatározással csatlakozott a programhoz, hogy a gondjaira bízott kutyát a szabadulását követően örökbe szeretné fogadni.
A program tematikáját Vetter Szilvia, a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke állította össze. A fogvatartottakat több szakterület képviselői készítették fel. Veress Júlia állatorvostanhallgató a gondozás és egészségügy alapjairól tartott előadást (helyes etetés, ápolás, napi rutin, vészjelek felismerése). Czink Vivien, a Pumi vezetője, civil állatvédő a mentett kutyák múltjáról, traumáiról és a bizalomépítés folyamatáról beszélt. Angyal Zsolt és Sándor Alex kutyatrénerek a gyakorlati felkészítést segítették, míg Gócza Ágnes kutyatréner, állatvédelmi szakjogász a szabályok, a felelősség és a biztonságos együttműködés kereteit ismertette.
A képzési szakasz lezárultával a következő lépés a mentett kutyák kiválasztása és beköltöztetése lesz. A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány támogatásával kialakított, közművesített és minden szakmai szempontnak megfelelően előkészített kennelek már készen állnak arra, hogy az állatok megérkezzenek és biztonságos környezetben megkezdhessék új életük első szakaszát. A kiválasztási szempontoknak megfelelően a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak az állatok temperamentumára és fejleszthetőségére, biztosítva, hogy a kutya és gondozója közötti kapcsolat valóban építő erejű legyen.
A Pumi Veszprémi Állatvédelmi Kompetencia Központból a kiválasztott négylábúak várhatóan 2026 március elején foglalják el helyüket az intézetekben kialakított férőhelyen, ahol a folyamatos emberi jelenlét és tanítás segíti őket a fejlődésben.
“Olyan programokat ismerünk, amikor kutya asszisztál foglalkozások, terápiák alkalmával a bv. intézetekben, vagy valamilyen állatot tarthatnak a fogvatartottak. De hogy kifejezetten mentett, menhelyi állatok ideiglenesen, szocializációs céllal, az alapvető engedelmesség megtanulása érdekében kerüljenek be a büntetés-végrehajtásba, hogy fogvatartottak vigyázzanak rájuk, erre Magyarországon, ebben a formában még nem volt példa” – hangsúlyozta Vetter Szilvia, a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke az Alapítvány és a BVOP közötti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírását követően.
A „Második esély” program keretében a kutyák szocializációs, kapcsolatépítési és alapengedelmességi tréningeken vesznek részt, ami jelentősen növeli esélyüket arra, hogy később szerető, végleges gazdára találjanak. Ezzel párhuzamosan
a program a fogvatartottak reintegrációját is elősegíti: az állat tanítása és feltétel nélküli szeretete olyan türelmet, önkontrollt és következetességet hív életre, amely a szabadulás utáni sikeres társadalmi beilleszkedés egyik legfontosabb záloga.
Ez a kezdeményezés
az állatvédelem, a társadalmi felelősségvállalás és a reintegráció ötvözése révén bizonyítja be, hogy az ember és állatok közötti kapcsolat gyógyító erejű tud lenni.