Magyarország és a Cseh Köztársaság megsértette az uniós jogot azáltal, hogy általános jelleggel lehetővé teszik a gyanúsítottak ügyvéd távollétében történő kihallgatását, amennyiben az ügyvéd bizonyos határidőn belül nem jelenik meg – fogalmazza meg a C-660/24. és C-681/24. számú Bizottság kontra Magyarország és Bizottság kontra Cseh Köztársaság (Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogra vonatkozóan előírt határidő) ügyekben Tamara Ćapeta főtanácsnok. A büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról szóló irányelv⌈1⌉ rögzíti a gyanúsítottak és a vádlottak azon jogát, hogy a büntetőeljárás valamennyi szakaszában – beleértve a hatóságok általi kihallgatásukat is – ügyvédi segítséget vegyenek igénybe.
A jelen kötelezettségszegési eljárás keretében a Bizottság azt állítja, hogy Magyarország és a Cseh Köztársaság nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel jogszabályaik általános jelleggel lehetővé teszik, hogy a hatóságok a gyanúsítottakat vagy vádlottakat ügyvédjük jelenléte nélkül kihallgassák, ha az ügyvéd nem jelenik meg bizonyos határidőn belül.⌈2⌉
Magyarország és a Cseh Köztársaság azonban úgy véli, hogy az irányelv értelmében vett ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog érvényre jut, amint e személyek számára felajánlják az ügyvéd jelenlétének lehetőségét. Ezért a kihallgatás lefolytatásának lehetősége akkor, amikor az ügyvéd meghatározott határidőn belül nem jelenik meg, nem minősül e jog alóli eltérésnek.
A Bizottság arra is hivatkozik, hogy a magyar jog egyetlen rendelkezése sem ülteti át az irányelvnek az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról való lemondásra vonatkozó, azt megkövetelő konkrét követelményeit, hogy a gyanúsítottat vagy vádlottat tájékoztassák a lemondás következményeiről.
Magyarország azonban azt állítja, hogy jogrendje nem teszi lehetővé az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról való lemondást, ezért nem tartja szükségesnek e követelmények átültetését.
Tamara Ćapeta főtanácsnok a mai napon ismertetett indítványában azt az álláspontot képviseli, hogy Magyarország és a Cseh Köztársaság nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.
A főtanácsnok álláspontja szerint
az irányelv általános jogot biztosít a gyanúsítottaknak vagy vádlottaknak arra, hogy ügyvédjük jelen legyen a hatóságok általi kihallgatás során, kivéve, ha erről a jogról lemondtak, vagy az irányelvben biztosított eltérés alkalmazandó.
Következésképpen ellentétes az irányelvvel a magyar és a cseh szabályozás, amelyek általános jelleggel lehetővé teszik, hogy ezeket a személyeket ügyvédjük távollétében hallgassák ki, pusztán amiatt, hogy az ügyvéd a meghatározott határidőn belül nem tudott megjelenni.
A felek érveire válaszolva a főtanácsnok hangsúlyozza, hogy ez az értelmezés összhangban áll az irányelv szövegével és szövegösszefüggésével, és hogy az ezzel ellentétes értelmezés aláásná az irányelv arra irányuló célkitűzéseit, hogy biztosítsa a gyanúsítottak vagy vádlottak tisztességes eljáráshoz való jogának az Unió egészében közös szintjét. A főtanácsnok továbbá azt az álláspontot képviseli, hogy mivel a magyar jog szerint a gyanúsítottak vagy vádlottak dönthetnek úgy, hogy nem élnek az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogukkal, ennek lényegében ugyanaz a gyakorlati eredménye, mint a jogról való lemondásnak, és
az, hogy valamely jogi fogalom hivatalosan nem ismeretes Magyarországon, nem mentesíti e tagállamot az alól, hogy eleget tegyen az irányelv rendelkezéseinek megfelelő és teljes körű átültetésére vonatkozó kötelezettségeinek.
A főtanácsnok indítványa nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. A Bíróság bírái most kezdik meg a tanácskozást a jelen ügyben. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.
Az uniós jogból eredő kötelezettségeit nem teljesítő tagállam ellen irányuló kötelezettségszegési eljárást a Bizottság vagy más tagállam indíthatja meg. Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. Mindazonáltal, amennyiben a tagállam nem tett eleget a valamely irányelv átültetésére elfogadott intézkedései Bizottságnak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a Bíróság a Bizottság indítványa alapján már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat.
⌈1⌉ A büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2013. L 294., 1. o.).
⌈2⌉ A vonatkozó várakozási idő Magyarország esetében legalább 2 óra, a Cseh Köztársaság esetében pedig 48 óra.