Két jogtudósnak is Széchenyi-díjat adományozott Magyarország köztársasági elnöke. Kukorelli István alkotmányjogász jogtudós, professor emeritus, az MTA doktora, volt alkotmánybíró és Trócsányi László alkotmányjogász jogtudós, ügyvéd, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró és volt igazságügyi miniszter március 14-én, a 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen az Országház kupolacsarnokában vette át a kitüntető címet Sulyok Tamás államfőtől. Kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként további négy jogász részesült rangos állami kitüntetésben a nemzeti ünnep alkalmából – hogy kik, az az alábbiakban megtudható. Szívből gratulálunk Mindannyiuknak!
Széchenyi-díjat kapott
DR. KUKORELLI ISTVÁN jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája, az alkotmányos alapjogok, a választójog és a közjogtörténet területén végzett kiemelkedő kutatásai, példaértékű oktatói munkája, valamint jelentős publikációs és széles körű szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként.
Kukorelli István alkotmányjogász, egyetemi tanár 1952-ben, Téten született. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1970-ben. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1976-ban szerzett jogi diplomát, kandidátusi disszertációját 1988-ban védte meg, 1998-ban habilitált, 2010 óta az MTA doktora.
Fő kutatási területe az alkotmányos alapjogok és az ellenzék jogai az Országgyűlésben. Emellett foglalkozott választójogi, közjogtörténeti kérdésekkel és az Alkotmánybíróság helyzetével is.
Egyik kidolgozója volt a rendszerváltás utáni magyar választási rendszernek. Jelentős cikkeket írt az összehasonlító alkotmányjog nehézségeiről és az Alkotmánybíróság feletti kontrollról. Egyik jelentős könyve a társszerzőkkel együtt készített, 2003-ban megjelent alkotmánymagyarázat. Sokat foglalkozik az állampolgári, illetve jogi ismeretek középiskolai bevezetésével és oktatásával, ehhez több tankönyvet írt.
Miközben más egyetemeken is rendszeresen oktat (például Győrben), 1976-tól megszakítás nélkül az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének tanára, amelynek hosszú időn át tanszékvezetője volt. 1994-99 között az OVB tagja, majd 1997-től elnöke. 1999-2008-ig alkotmánybíró. Számos közéleti tisztséget vállalt, többek között 2007-től 2017-ig a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete, 2011-től 2019-ig pedig a Bencés Diákszövetség elnöke. Közreműködött a Bibó Szakkollégium létrehozásában (1983), annak mai napig állandó oktatója. Részese volt az 1989-90-es rendszerváltozásnak és a későbbi alkotmányozási folyamatoknak.
Az alkotmányjog témakörében 18 könyve, több általa szerkesztett (társszerzőkkel írt) tankönyve (például Alkotmánytan 1992, 2007) és közel 550 publikációja, illetve publicisztikája jelent meg. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.
Életrajzi indíttatású interjúkötetét, Váltóállítók között címmel az Osiris Kiadó adta ki 2012-ben. Számos magas kitüntetésben részesült.
Iskolateremtő professzor, kitűnő tanítványok sora nőtt ki a kezei közül, eddig 23 doktorandusza védte meg PhD dolgozatát. Az alkotmányos rendszerváltozás, a magyar felsőoktatási, jogi és akadémiai közélet egyik meghatározó és tevékeny alakja.
Kukorelli Istvánnal a Jogi Fórum 2012-ben készített személyes hangvételű életút interjút:
Volteriánus jogtudós – Beszélgetés Dr. Kukorelli István volt alkotmánybíróval
DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ alkotmányjogász jogtudós, egyetemi tanár, rektor, volt alkotmánybíró, volt igazságügyi miniszter, nagykövet Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája, különösen az összehasonlító alkotmányjog, a közigazgatási bíráskodás és az európai közjog területén kiemelkedő kutatómunkája, gazdag és jelentős publikációs tevékenysége, valamint eredményes oktatói munkája, illetve elhivatott közéleti szerepvállalása elismeréseként.
Trócsányi László Budapesten született 1956-ban. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának elvégzése után 1980-ban a jog- és államtudományok doktora lett. 1985-ben ügyvédi vizsgát tett, és a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja lett. Az Országgyűlési Könyvtár jogi könyvtárosaként végzett első munkája után, 1988-tól a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetében kezdett dolgozni tudományos segédmunkatársként, majd tudományos munkatársként. 2000-ben a Szegedi Tudományegyetem professzora, majd 2004-ben a Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetének igazgatója. 2007 és 2009 között a Jean Moulin Lyon Egyetem jogi karának vendégprofesszora, valamint a Louvain-i Katolikus Egyetem vendégoktatója volt. Emellett 2014 és 2018 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora volt. 2018 óta a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kutatóprofesszora, ahol 2022 óta rektor.
Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közjogi (közigazgatási) bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kérdése.
Jelentős eredményeket ért el a közigazgatási bíráskodás áttekintése területén. 2005-ben jelent meg az Európai Unió akkori tagállamainak alkotmányát magyar nyelvre lefordító kötet, amelyet Badó Attilával közösen írt. Több tanulmányban foglalkozik a frankofón országok államszervezetével és jogrendszerével, valamint a nemzeti parlamentek fejlődésével és az alkotmányfejlődési tendenciákkal.
2000 és 2004 között a Magyar Köztársaság belgiumi és luxemburgi nagykövete lett. 2004 és 2007 között a Budapesti Ügyvédi Kamara Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke volt. 2007-től az Alkotmánybíróság bírája volt.
2010-ben folytatta diplomáciai pályafutását, franciaországi nagykövet lett.
Trócsányi László 2014-től 2019-ig Magyarország igazságügyi minisztere volt. 2019-ben lemondott, hogy európai parlamenti képviselő lehessen.
Szakmai és oktatási tevékenysége mellett 2005 és 2013 között az Európa Tanács Velencei Bizottságának póttagja volt. 2015 óta elnökségi tag, Európai Közjogi Szervezet, 2020 óta pedig a Magyar Jogász Egylet elnöke.
Trócsányi Lászlót számos ország kitüntetésben részesítette: 1996-ban a francia kormánytól Palmes Académiques kitüntetést kapott, 2002-ben a II. Leopold-rend főtiszti keresztjében részesült. 2005-ben megkapta a Szegedi Tudományegyetem Pro Universitate-díját és a Budapesti Ügyvédi Kamara Eötvös Károly-díját. Az Ungvári UNE 2016-ban, a Miskolci Egyetem pedig 2018-ban avatta tiszteletbeli díszdoktorává.
Csongrád megye díszpolgára lett 2018-ban. 2018-ban a Lengyel Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki, 2019-ben pedig a Libanoni Köztársaság Nemzeti Cédrus Rendjének parancsnoka lett.
Több mint százötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Munkáit elsősorban magyar, francia, német és angol nyelven adja közre.
Trócsányi Lászlóval a Jogi Fórum 2014-ben készített személyes hangvételű életút interjút:
Jogászminiszter az igazságügyi tárca élén – Beszélgetés Trócsányi László jogtudóssal
Sulyok Tamás államfő gondolatai a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásakor:
Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére Sulyok Tamás köztársasági elnök Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt kitüntetéseket adományozott nemzeti ünnepünk alkalmából, melyeket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a következő példaértékűen teljesítő szakembereknek adott át március 13-án a Karmelita Kolostorban:
A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjét
dr. Hajnal Péternek, a Kúria nyugalmazott kollégiumvezető-helyettesének négy évtizeden át kivételes hivatástudattal végzett, felelősségteljes, támogató és szakmailag iránymutató bírói, valamint példaértékű vezetői munkája elismeréseként.
Hajnal Péter 1985-ben végzett az ELTE Állam és Jogtudományi Karán. 1985 és 1987 között fogalmazó, majd 1988 és 1996 között bíró a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. 1996 és 1999 években berendelt bíró a Legfelsőbb Bíróságon. 1999 szeptember 1-jétől kúriai bíró, 2011 október 15-től pedig kúriai megbízott tanácselnök, majd kinevezett tanácselnök. Beosztása közigazgatási ügyszak, pénzügyi perek (adó, vám, illeték, jövedék, állami támogatás, MNB), valamint választási ügyek. 1994–1996 között a Fővárosi Bíróság Bírói Tanácsának tagja. 1996-ban tagja, 2012 februárjában pedig ügyvezető elnöke lett a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének. 2011-ig II. fokú Fegyelmi Bíróság tagja. 2013-tól 2018-ig a Felvételi Verseny-bizottság tagja.
Oktató, szemináriumvezető az ELTE Állam és Jogtudományi Karának Pénzügyi Tanszékén. Az ELTE ÁJK-n az államjogi és közigazgatási jogi záróvizsga bizottság elnöke. Szakértő tagja volt az Igazságügyi Minisztérium szakértői bizottságának, mely a közigazgatási bíráskodás elveit megtárgyalta.
Hajnal Péterrel a Jogi Fórum újságírója 2018. decemberében az önálló közigazgatási bíráskodás kialakulásáról és jelentőségéről bewszélgetett:
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést
dr. Czilli Máté, az Esztergomi Hittudományi Főiskola megbízott rektora, az Esztergom-Budapesti Érseki Bíróság bírája, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara tudományszervezési tanácsadója, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felsőoktatási tanácsadója, a Vigilia Keresztény Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke a gondoskodáspolitika területén végzett kiemelkedő tudományszervező munkája, az egyházi kulturális értékek megőrzését segítő szolgálata elismeréseként.
Czilli Máté jogi tanulmányait a Pázmány Péter Egyetemen végezte, ahol 2007-ben szerzett jogi diplomát, majd 2007 és 2010 között a doktori iskola hallgatója. Első munkahelye az Akkreditációs Bizottság volt, ahol jogi referensként, majd 2008-tól főtanácsosként dolgozott.
Még egyetemi hallgató korában 2004-2005-ben a Hallgatói Önkormányzat elnökeként kezdte társadalmi-közéleti munkáját. Ebben az időben hatalmas feladattal kellett megbirkóznia, neki kellett elkészítenie a katolikus hittudományi főiskolák öszszevonása után az egységes hallgatói önkormányzat szabályzati rendszerét.
2012 óta felsőoktatási tanácsadója a püspöki konferenciának, másodállásban 2014 és 2016 között a Bionikai Innovációs Központ ügyvezetője volt. 2017-ben az Akkreditációs Bizottság főtanácsosi munkakörét váltotta fel a Pázmány Péter Egyetem rektori hivatalának vezetője beosztással, majd 2019-ben a hivatalvezetői megbízást a Jogi és Minőségbiztosítási Osztály jogi referense kinevezéssel.
Társadalmi munkában a Vigília Keresztény Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Budapesti Örökimádás Templom lelkipásztori munkatársa.
A Magyar Arany Érdemkeresztet
dr. Pap Csaba Gábor jogásznak, az Országgyűlés Hivatala Alelnöki Titkársága titkárságvezetőjének, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara oktatójának példaértékű közszolgálati, kultúraszervező és tudományos munkája, illetve a demokrácia keretrendszerének megismertetését szolgáló előadói tevékenysége elismeréseként.
Sulyok Tamás államfő a nemzeti ünnap alkalmából honvéd hagyományőrzőket fogadott a Sándor-palotában
“Elkötelezetten dolgoznak azért, hogy múltunk értékei és történelmi örökségünk a következő generációk számára is megismerhetőek legyenek, és kézzelfoghatóak maradjanak. Olyan emberek, akik szenvedéllyel és tisztelettel őrzik mindazt, ami összeköt bennünket a múltunkkal és nemzetünkkel, és ezért megérdemlik az elismerésünket” – írta méltatásában Facebook oldalán a köztársasági elnök.
Magyar Érdemrend lovagkeresztjének polgári tagozata kitüntetést
adott át
Dr. Vass László szegedi ügyvéd, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesületének elnöke részére az 1848-49-es forradalom és szabadságharc katonai örökségének és hagyományainak elkötelezett ápolása és bemutatása, valamint a nemzeti emlékezet és a közösségi összetartozás erősítése érdekében végzett munkája elismeréseként.
