Author: Eszter Vastag (Vastag Eszter)

Nagy Gábor Bálint hazánk új legfőbb ügyésze – Videóinterjú!

Nagy Gábor Bálint hazánk új legfőbb ügyésze – Videóinterjú!

„Ez olyan megtiszteltetés, amely csak egyszer adatik az életben” – mondja Nagy Gábor Bálint, hazánk új legfőbb ügyésze bemutatkozó interjújában, melyben pályafutásának eddigi lépcsőfokairól is beszél, elmondja, mely területeken tartja az ügyészség működését kiemelkedően jónak és melyek azok, amelyben fejlődési lehetőséget lát. De elárulja azt is, mit vár magától legfőbb ügyészként.

Zaklatás a büntetőeljárás alatt – Új jogi védelem a sértetteknek

A zaklatás bűncselekményének új szabályozása komoly fordulatot hoz a sértettek védelmében, különösen akkor, ha az elkövető ellen már büntetőeljárás folyik. A 2024. évi LXIV. törvény 22. §-a kiegészítette a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt, mely módosítás 2025. március 1. napján lépett hatályba. A Btk. módosítás célja, hogy még erőteljesebb jogi eszközöket biztosítson azok...

Jelentősen szigorítaná és személyhez kötné a kormány a plázastopot – De mi is változna és hogyan?

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a köznyelvben „plázastop” néven ismert szabályozás javasolt módosítását, vagyis a 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló jogszabálytervezetet, amely alapjaiban változtatná meg a 400 m²-nél nagyobb kereskedelmi egységek működésének szabályait. A társadalmi egyeztetés június 10-én lezárult, a jogszabály elfogadásának lehetséges következményeit a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda ingatlanjogi szakértői ismertetik.

Céges vádalku – Jövőre jelentősen változnak a büntetőeljárási szabályok!

Céges vádalku – Jövőre jelentősen változnak a büntetőeljárási szabályok!

Sokan nem tudják, hogy egyes bűncselekmények – mint például csalás, vesztegetés vagy pénzmosás – esetén nemcsak az elkövető, hanem a bűncselekmény elkövetésében érintett cég is felelősségre vonható. Jövő évtől alapjaiban megváltozik a cégek felelősségre vonásának szabályrendszere, így többek között lehetővé válik a köznyelvben vádalkuként emlegetett egyezségkötés a cég és az ügyészség között. A várható újításokról...

Lehet-e jogi szabályozás alaptörvény-ellenes azért, mert hosszabb ideje nem változott? – Az Ab jogalkotói mulasztást állapított meg és megsemmisítette a klímatörvény egy rendelkezését!

Valamely jogi szabályozás hosszabb időn keresztüli változatlansága ugyan formálisan nem sérti a visszalépés tilalmának elvét, ám tartalmi értelemben a tudományos bizonyosság szabályozás megalkotásakori szintjének változása miatt, amennyiben nincs tekintettel az elővigyázatosság és megelőzés elvére, utóbb nem csupán elavulttá, hanem egyben alaptörvény-ellenessé is válik – szögezi le az Alkotmánybíróság II/3536/2021. számú, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapító és...

Jövő nyárig kell a magyar jogba átültetni a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítás uniós szabályait – Milyen új kötelezettségekkel kell szembesülniük a magyar cégeknek?

2026. július 26-ig minden uniós tagállamnak, így Magyarországnak is át kell ültetnie nemzeti jogába a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvet (CSDDD). Az új szabályozás célja, hogy az EU vállalatai aktívan hozzájáruljanak az emberi jogok védelméhez, a környezeti károk megelőzéséhez és a fenntartható fejlődéshez. Az irányelv jelentős megfelelési és jelentéstételi kötelezettségeket ró a legnagyobb vállalatokra,...

Különadók alkotmányos alapjai és azok szerepe az adózásban

Az elmúlt évek nemzetközi eseményei Európa szerte adó- és strukturális változásokat eredményeztek és újszerű megoldásokat hívtak életre az adózásban. Ilyen újításként jelent meg a különböző szektor-specifikus különadók ideiglenes vagy végleges bevezetése. Ennek a jelenségnek a jegyeit Magyarországon is megfigyelhetjük. 2010-ben a közjogi berendezkedés szisztematikus átalakítása kezdődött el hazánkban, és e változások a közpénzügyi rendszerre és...

A pénzmosás büntetőjogi szabályozásának egyes elméleti és gyakorlati kérdései

A tanulmány a pénzmosás hazai büntetőjogi szabályozását mutatja be, elméleti és gyakorlati szempontok szerint haladva. Ismerteti a pénzmosás mint jelenség jellemzőit, valamint kitér a hazai szabályozás létét és mibenlétét is nagyban befolyásoló, a pénzmosáshoz kapcsolódó nemzetközi szabályozás főbb eseményeire, momentumaira egyaránt. A téma aktualitását  a pénzmosás bűntetőjogi szabályozásának közelmúltbeli változása, valamint a büntetőjogi compliance területén...

A gyermekek és a reklám – fókuszban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmának egyes kérdései

A tanulmány bemutatja a reklám jelentőségét mindennapjainkban, annak hatását a gyermekekre, a gyermekek védelmét biztosító hazai jogi szabályozás leglényegesebb elemeit, különös tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának érvényesülésére, utóbbit a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatán keresztül vizsgálva. A témát érintő aktualitás szemléltetése érdekében az írás kitér az új Reklámetikai Kódexre is. A Szerző bírósági titkár. Letöltés