Kategória: Blog: IP & IT: védjegy – domain – internet jogi blog

Dark patterns – napvilágra kerülő sötét megoldások

A dark pattern (magyarul sötét megoldás) egy online körökben használt kifejezés, amely olyan felhasználói felületeket jelöl, amelyek arra késztetik a felhasználókat, hogy megtegyenek valamit, amit a felület ilyen kialakítása hiányában nem tennének meg. A fogalmat 2010-ben alkotta meg a brit UX designer Harry Brignull, aki a www.darkpatterns.org weboldal indításakor a sötét megoldásokat olyan internetes oldalakon, illetve applikációkban alkalmazott trükkökként írta le, amelyek például arra késztetik a felhasználót, hogy még akkor is vásároljon meg egy terméket vagy iratkozzon fel valamilyen szolgáltatásra, ha ez nem állt kifejezett szándékában.

Döntéshozatal algoritmus segítségével – Az olasz adatvédelmi hatóság határozatának tanulságai a magyar cégek számára

Az olasz adatvédelmi hatóság (Garante per la protezione dei dati personali – „Garante”) 2021. június 10-i határozatában megállapította, hogy a milánói székhelyű, ételek és egyéb termékek házhozszállításával foglalkozó Foodinho S.r.l. („Foodinho”) jogszerűtlenül kezelte futárjai személyes adatait.

Módosult a szerzői jogi törvény – fontosabb újítások

Szerzők: dr. Sólyom Ágnes, dr. Boros Miklós A magyar Országgyűlés 2021. május 6-án elfogadta a magyar szerzői jogi törvény módosítását (“Módosítás”), amely az (EU) 2019/790 (CDSM) és az (EU) 2019/789 (SatCab II) irányelveket ülteti át. Az alábbiakban a Módosítás egyes fontosabb elemei kerülnek összefoglalásra.

A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA): új jogszabályi környezet a platformgazdaság számára

Szerző: dr. Horváth Katalin Az Európai Bizottság a közelmúltban hozta nyilvánosságra a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló rendelet tervezetet (Digital Services Act – “DSA”), amely új jogszabályi környezetet teremt a digitális szolgáltatások számára, módosítja az Elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet és megalkotja az új, innovatív információs társadalmi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogot.

A digitális piacokról szóló EU rendelet: új versenyjogi keretrendszer a nagy platformok számára

Szerző: dr. Horváth Katalin Az Európai Bizottság a közelmúltban hozta nyilvánosságra a nagy online platformok új versenyjogi szabályozási keretrendszerét megalkotó jogszabálytervezetét, a digitális piacokról szóló EU rendeletet (Digital Markets Act – DMA). Az új szabályozás mögött az az ok áll, hogy Európa digitális gazdaságában a megtermelt összérték legnagyobb része csupán néhány nagy online platformnál összpontosul, akik kihasználják az ágazat jellemzőiből adódó előnyöket, például az erőteljes hálózati hatást, gyakran saját platform-ökoszisztémájukba ágyazódnak, és ők képviselik a mai digitális gazdaság legfontosabb építőelemeit, továbbá a végfelhasználók és az üzleti felhasználók közötti ügyletek többségét is ők közvetítik. Néhány nagy platform egyre inkább kapuként vagy...

Védjegyek és domain nevek kapcsolata

Szerzők: dr. Sólyom Ágnes, dr. Boros Miklós A mindennapi élet minden aspektusát átható egyre intenzívebb digitalizáció eredményeként ma már nem igazán található olyan szektor a gazdaságban, amelyben egy vállalkozás megengedhetné magának, hogy ne jelenjen meg az online térben, hiszen a fogyasztók is egyre inkább az interneten keresztül igyekeznek megtalálni az általuk igényelt termékeket és szolgáltatásokat. Az interneten pedig egy vállalkozás egyik legfontosabb azonosítója a domain név.

Szerzői jog és munkaviszony – kié a munkavállaló által alkotott mű?

Szerző: dr. Horváth Katalin A munkavállalók munkaidejükben vagy azon kívül is számtalan szerzői művet hoznak létre munkájuk során. Az alkalmazott újságíró cikket ír, a sportmagazin munkavállaló fényképésze fotókat készít, a tanácsadó cég alkalmazott szakértői tanulmányokat írnak, marketing ügynökségek alkalmazottjai arculati terveket, grafikákat, reklámokat, cikkeket készítenek, a tervezőiroda munkatársai épület terveket készítenek, a színház munkavállalói díszleteket tervezhetnek. Nem is beszélve a technológiai vállalatokról, ahol kiterjedt szoftverfejlesztés folyik: a munkavállalók szoftver architektúrát terveznek, programoznak, szoftvert fejlesztenek, szoftver dokumentációt írnak. Mindezek olyan szerzői jog által védett művek is lehetnek, amelyekre a munkaviszony miatt speciális szerzői jogi szabályok vonatkoznak.

Felelős-e a Youtube a felhasználók által feltöltött tartalom jogszerűségéért? – avagy az online tartalommegosztó szolgáltatások felelőssége jelenleg és a jövőre átültetendő DSM irányelv alapján

Mind a mai napig sok vita övezi az uniós tagállamokban 2021. június 7-ig átültetendő 2019/790 DSM irányelv („DSM irányelv”) 17. cikkét. A szerzői jogosultak az értékkülönbség (value gap), azaz a szerzői jogosultak és az online tartalommegosztó szolgáltatások bevételei közötti különbség csökkenését várják tőle, a felhasználók és egyes civil szervezetek ugyanakkor a jogellenes tartalmak kiszűrése érdekében várhatóan alkalmazásra kerülő szűrő mechanizmusok miatt az alapvető jogok sérelmének súlyos kockázatára hívják fel a figyelmet. Az olyan online tartalommegosztó szolgáltatók, mint a Youtube pedig a jelenlegi status quo felborulásától tartanak, hiszen a DSM irányelv ezen szolgáltatók közvetlen szerzői jogi felelősségét kívánja megalapozni. A 17....

Szoftver licenc és Software as a service (SaaS) szerződések – mi a különbség, és miért érdemes rá figyelni?

A szoftverek on-premise megoldásait, a saját szerveren, infrastruktúrán történő szoftver tárolást és futtatást egyre inkább felváltja a felhőszolgáltatásban történő szoftver elérés. Míg eddig IT biztonsági szempontból inkább az on-premise megoldásokat tartották jónak, a szakmai meggyőződés egyre inkább a felhőszolgáltatások felé fordul, többek között azért is, mivel ezek elleni rosszindulatú támadások ritkábbak és kevésbé hatékonyak. A cloud szolgáltatások és az azon keresztül történő szoftverhasználat többféle lehet, egyre gyakoribb ezek közül a szoftver mint szolgáltatás (Software-as-a-Service, SaaS) nyújtása. A SaaS üzleti modellel kapcsolatban azonban megfigyelhető egyfajta fogalomzavar a piacon, és több piaci szereplő is helytelenül használja a SaaS címkét szoftvermegoldásaira.