A tanulmány a katonai büntetőjoggal, azon belül is egy speciális büntethetőséget kizáró okkal, a Btk. 130.§-val foglalkozik. Először ismerteti a szabályozás történetét, majd a hatályos szabályozást elemzi. A Szerző joghallgató a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Német szemináriumi partnerével, Kondrad Schmauderrel, közösen készített jogösszehasonlítást a Netzwerk Ost-West Szeged-Tübingen jogösszehasonlító szeminárium keretében. Letöltés
Mulasztott-e állami szerv a győri kettős gyermekgyilkosság ügyében? – Az igazságügyminiszter kormányzati vizsgálatot kezdeményez
Átfogó kormányzati vizsgálat elrendelését kezdeményezi az igazságügyi miniszter, hogy egyértelműen kiderüljön, a győri gyerekgyilkosság ügyében mulasztott-e bármelyik állami szerv vagy annak alkalmazottja. Varga Judit a Facebook oldalán – Péterfy-Novák Éva írónak címzett posztjában válaszként – azt írta: visszautasítja, hogy a két gyermek borzalmas halálát alantas politikai haszonszerzésre akarják felhasználni.
Példátlanul heves ügyvéd-orvos háború Pakisztánban – A hadsereget is be kellett vetni a tettlegességig fajuló harcokban
Eddig 80 ügyvédet tartóztattak le a pakisztáni Lahore-ban, ahol több mint 300 ügyvéd támadta meg a Pandzsáb Kardiológiai Intézetet. A kórház lerohanásának előzménye egy orvos és egy ügyvéd között kialakuló, tettlegességig fajuló vita volt. A hadsereget is be kellett vetni a harcok megfékezés érdekében.
“Bírák vagyunk…” – A bírói hatalom gyakorlásáról – 6. rész – Örökérvényű gondolatok kiváló bíráktól – Werbőczy István
Bírák vagyunk…” – Az Országos Bírósági Hivatal ünnepi kiadványt jelentetett meg a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény kihirdetése 150. évfordulója alkalmából. Ebből idézünk most néhány örök érvényű gondolatot egykoron élt kiváló bíróktól, akiknek tevékenysége, elhivatottsága összefonódott a magyar bírósági szervezet múltjával. Ezúttal Werbőczy István gondolatát idézzük.
24 társasháznak többszáz milliós kárt okozott a közös képviselő – 4 év szabadságvesztésre és 500 milliós vagyonelkobzásra ítélték
4 év letöltendő szabadságvesztésre, valamint több mint 500 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a bíróság azt a százhalombattai férfit, aki közös képviselőként 24 társasháznak összességében több százmillió forint kárt okozott.
Beiktatta hivatalába az Országgyűlés elnöke a legfőbb ügyészt – Polt Péter ezzel megkezdte harmadik főügyészi ciklusát
Az Igazságügyi Palotában tartott ünnepélyes rendezvényen Kövér László, az Országgyűlés elnöke beiktatta hivatalába Polt Péter legfőbb ügyészt. Az Országgyűlés Áder János köztársasági elnök javaslatára Polt Pétert 2019. november 4-én újabb kilenc évre legfőbb ügyésznek választotta. Polt Péter ezt megelőzően 2010. december 14-én lépett hivatalba, de korábban – 2000. május 16. és 2006. május 16. között...
Alacsony díjak határon átnyúló fizetéseknél az euróövezeten kívüli is! – Hatályban az új uniós szabályok
A tegnapi naptól az euróövezeten kívüli tagállamokban a fogyasztók és vállalkozások számára alacsonyabb lesz az euróban történő, határokon átnyúló fizetések díja.
Személyes adattal is lehet ‘fizetni’! – Minden idők legnagyobb, 1,2 milliárdos bírságát szabta ki a GVH a Facebookra
Végrehajtható a Gazdasági Versenyhivatal által a Facebook Ireland Ltd. ellen kiszabott 1,2 milliárd forint összegű fogyasztóvédelmi bírság, várhatóan azonban a legnagyobb felhasználóval rendelkező közösségi online platform fellebbez a döntés ellen. Mire hivatkozással bírságolt a GVH?
Kötelező ügyvédi továbbképzés – Január 1-től módosul a MÜK Szabályzat! – A legfontosabb változások
Januártól az ügyvédek kötelesek az új ügyvédi törvény alapján továbbképzési kötelezettségnek eleget tenni – öt éves ciklusokban 80 kreditpontot kell összegyűjteniük. Az idén kétszer is módosult a Magyar Ügyvédi Kamara ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről szóló szabályzata. De mik is a legfontosabb változások?
Állítható-e jogérvényesítésre visszaható jelleggel követelmény? – Az Alkotmánybíróság bírói döntést semmisített meg
Sérül a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmának alkotmányos követelménye, amennyiben a bíróság az elbírált időszakban még nem hatályos jogszabály alkalmazásával dönt az érintett számára hátrányosan a kártalanítási igényről – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/966/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.