Author: vbala (Veres Balázs )

Az elővásárlási jog alakulása földek eladása esetén

Az egykori termőföld elnevezés bár a köztudatban és a szóhasználatban még él, termőföldekre vonatkozó szabályozása jelentősen átalakult a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) hatálybalépésével. Bár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) ismeri és szabályozza az elővásárlási jog jogintézményét, speciális rendelkezések irányadóak a mező- és erdőgazdasági...

A zálogjogosult zálogjogának érvényesítése a végrehajtási eljárásban

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. évi törvénybe (Vht.) 2001. szeptember 1. napjától került beiktatásra a zálogjogosult bekapcsolódásának lehetősége az adós ellen indult végrehajtási eljárásba mind ingóra (Vht. 114/A.§), mind ingatlanra (Vht. 138/B.§) bejegyzett zálogjog alapján. A szabályozás célja az volt, hogy a zálogjogosultnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti kielégítési...

Van társasági élet a halál után! – Mit tehet egy cég döntésképtelenség elkerülése érdekében?

Ha valaki váratlanul elhalálozik, ez nem csak a család életében hagy rettenetes űrt maga után, hanem annál a társaságnál is, amelynek az elhunyt tagja volt. Ilyenkor a társaság könnyen döntésképtelen helyzetbe kerülhet, még akkor is, ha az elhunyt csak minimális tagi részesedéssel rendelkezett. Viszont léteznek megoldások, amelyekkel – ilyen esetekre – nem csak a családi...

Igazságos büntetés – A büntetéskiszabás során értékelhető tényezők rendszere

Igazságos büntetés – A büntetéskiszabás során értékelhető tényezők rendszere

Előfordul, hogy a társadalom nagy része egy büntetőeljárásban meghozott ítéletet túl enyhének talál. A büntetéskiszabás mindig is a közvélemény fókuszában áll – gondoljunk csak a halálbüntetés visszaállításának időről időre felmerülő kérdésére. Vajon a bíróság milyen tényezőket milyen szempontok alapján értékel a büntetőjogi felelősségre vonás során? Mitől arányos és igazságos a büntetés?

Mulasztás és alulminősítés – avagy a gyűlölet-bűncselekmény megállapításának dilemmái

Az írás bemutatja az előítéletes indítékból elkövetett bűncselekmények, az ún. gyűlölet-bűncselekmények beazonosításával és felderítésével kapcsolatos gyakorlati problémákat néhány, az évek során előforduló és a sajtóban nagyobb visszhangot kapott eset kapcsán. A Szerző a nyomozás, a felderítés és a cselekmény minősítésének vezérfonalai mentén és egy „klasszikus” gyűlölet-bűncselekményi tényállás, a közösség tagja elleni erőszak segítségével vizsgálja meg...