Magyarország Kormánya 2025. szeptember 3-án közzétette Magyarország új, a 2025-2030 közötti időszakra szóló Mesterséges Intelligencia Stratégiáját („Megújított MI Stratégia”). Létrehozatalában részt vettek a kormányzati szervek, a 2018-ban alakult, 400 üzleti, tudományos és államigazgatási szereplőből álló Mesterséges Intelligencia Koalíció, valamint a tudományos és üzleti szféra képviselői. A Megújított MI Stratégia célja, hogy tükrözze a 2020-ban kidolgozott, korábbi MI Stratégia megvalósítása során szerzett tapasztalatokat, és a technológiai fejlődés gyors üteme és a társadalmi-gazdasági környezet dinamikus változásai miatt a jövőben várhatóan évente felülvizsgálatra kerül.
A Megújított MI Stratégia teljes szövege ITT elérhető.
Ebben a cikkben bemutatjuk, mik azok a Megújított MI Stratégia által előirányozott szabályozási kezdeményezések, amelyek 2030-ig formálhatják Magyarország MI-specifikus jogi környezetét.
1. A Megújított MI Stratégia hat alapozó pillére
A Megújított MI Stratégia hat alapozó pillérre épül: (i) „Szabályozás és biztonság”; (ii) „Infrastruktúra”; (iii) „Oktatás és kompetenciafejlesztés”; (iv) „Adatgazdaság”; (v) „Kutatás, fejlesztés és innováció”; és (vi) „Alkalmazások ösztönzése és fejlesztése”. Ebből a hat pillérből elsősorban a „Szabályozás és biztonság”, az „Infrastruktúra”, és az „Adatgazdaság” pillérek tartalmaznak rendelkezéseket a jövőbeli jogi szabályozással kapcsolatban.
1.1 A „Szabályozás és biztonság” pillérre épülő szabályozási kezdeményezések
Ennek a pillérnek a keretében a Megújított MI Stratégia előirányozza az EU adat- és technológiai szabályozásának teljes körű implementálása és a nemzeti végrehajtási struktúrák kiépítését.
Ide tartozik elsősorban:
- Az adatvagyon kerettörvény és a közadatok felhasználási szabályainak kialakítása, az ágazati szabályozás megteremtése, valamint az adatmegosztás, az adatbiztonság és az adatok minőségének fejlesztése. Erősödik az Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) szerepe, amely az állami adatvagyon felelős és innovációt támogató kezelését biztosítja, és létrejön az Európai Egységes Adatterekhez való csatlakozás jogi és intézményi kerete. A kapcsolódó intézkedési terv kiemeli annak fontosságát is, hogy legyenek irányelvek és állásfoglalások a szolgáltatók és állampolgárok számára nyújtható, adatátadásért járó kompenzációról.
- Feltérképezésre kerülnek az MI fejlesztésére vonatkozó helyi jogszabályok és szabályozási, illetve általános és ágazati módosítási igények. Az új szabályozás része többek között egy jogi és etikai kódex megalkotása, valamint adatplatformok és tesztkörnyezetek (sandboxok) létrehozása. (2026 második negyedévéig legalább három specializált tesztkörnyezet kerül létrehozásra a kritikus alkalmazási területeken, mint az egészségügy, közlekedés, agrárgazdaság, energia, infokommunikációs technológiák, pénzügy, víz, gyártás, honvédelem, hulladékgazdálkodás és közigazgatás.) A Megújított MI Stratégia külön hangsúlyozza az MI-rendszerek jogi kereteinek finomhangolását a közigazgatásban és az állami intézményekben, szigorú átláthatósági és jogi előírások bevezetésével.
- Pontosan meghatározásra kerülneaz MI-fejlesztésben és -alkalmazásban érintett szereplők (fejlesztők, szolgáltatók, felhasználók) jogi és etikai felelőssége, különösen az autonóm rendszerek esetében. Szigorodnának a felhasználói jogokra és az átláthatóságra vonatkozó előírások, főleg a nagy nyelvi modellek és a generatív MI területén. A jogszabályok rögzítenék a magas kockázatú MI-rendszerek nyilvántartási, dokumentációs, közzétételi és emberi felügyeleti követelményeit, valamint előírnák az algoritmikus torzítások feltárását folyamatos auditokkal és független ellenőrzésekkel. Létrejön a Magyar Mesterséges Intelligencia Hivatal, amely ellátja az AI Act szerinti piacfelügyeleti és hatósági feladatokat, valamint biztosítja az állásfoglalások és iránymutatások kiadására jogosult Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács működését.
1.2 Az „Infrastruktúra” pillérre épülő szabályozási kezdeményezések
Ennek a pillérnek a fő célja a megfelelő szintű számítási kapacitások megteremtése és növelése, egységes országos infrastruktúra megalkotása és fenntartása, koordinációs eszközök és megbízható piacterek kialakítása, egy magyarországi „MI Üzem” létrehozása, a nemzeti digitális adatállományok hozzáférhetőségének biztosítása, valamint a fejlesztőeszközök és tesztkörnyezetek elérhetőségének bővítése. A hatékonyabb erőforrás-felhasználás és új kapacitások rugalmas bevonása érdekében létrejönne egy integrált hibrid felhőinfrastruktúra, amelyhez MI-specifikus biztonsági követelmények társulnak (adatvédelem, modellbiztonság, szolgáltatások működőképessége). A kiberbiztonság és reziliencia erősítése tekintetében a NIS2-szabályozás által előírt kockázatértékelési, incidenskezelési és auditálási kötelezettségek szerves részét kell képezzék minden MI-fejlesztési és MI-alkalmazási folyamatnak. Emellett egységes adathozzáférési protokollok és API-k készülnének, hogy a különböző adatforrások összehangoltan legyenek kezelhetők
1.3 Az „Adatgazdaság” pillérre épülő szabályozási kezdeményezések
Ennek a pillérnek a fő célja olyan adat- és MI alapú ökoszisztéma kiépítése, amely elősegíti a közadatok hatékony felhasználását, és hogy a vállalatok és magánszemélyek transzparens és szabályozott keretek között, tudatosan vegyenek részt az adatvagyon felhalmozásában, hasznosításában és másodlagos felhasználásában. Szabályozási szempontból cél egy olyan környezet kialakítása, amely ösztönzi a közadatok újrahasznosítását. A szükséges Adatpiac Platform keretében létrejönne egy „One Stop Shop” platform, amely széleskörű szolgáltatásokat nyújt az adatgazdáknak, kutatóknak és fejlesztőknek, integrálja az EU adatpiacainak adatkészleteit, és lehetővé teszi a magyar felhasználók számára a nemzetközi adatterek aktív használatát. Közös adatkezelési modellek (pl. adatterek, adatkooperatívák, data trust-ok) segítenék, hogy az adatszolgáltatók biztonságosan, jogilag védetten, kollektív szerződéseken keresztül osszanak meg adatokat. Fontos a felelősségi körök tisztázása is, például ki felel egy adatminőségi probémáért vagy adatvédelmi incidensért. Az állampolgárok számára adattárca biztosítaná, hogy maguk dönthessék el, milyen célra és feltételekkel osztják meg adataikat, akár ellentételezésért cserébe.
2. A Megújított MI Stratégia három fókuszterülete és azok legfontosabb szabályozási elemei
A hat alapozó pilléren túl a Megújított MI Stratégia három fókuszterületet is azonosít: (i) „MI a társadalomért”; (ii) „MI a technológiáért”; és (iii) „MI az üzletért”.
Az ezekhez a területekhez kapcsolódó jövőbeli jogi szabályozással kapcsolatos legfontosabb rendelkezések a következők:
Az „MI a társadalomért” területen a Megújított MI Stratégia kiemeli az egészségügyi adatok hozzáférhetőségét és hatékony felhasználását, támogatva az MI-kutatást és innovációt. Ehhez átfogó adatminőség-biztosítási rendszer, valamint standardizált protokollok készülnek a gépi tanulásraalkalmas, strukturált adatok gyűjtésére és előkészítésére, beleértve az adattisztítási folyamatok automatizálását, a hiányzó adatok kezelésének módszertanát és a különböző forrásokból származó adatok harmonizációját.
Az „MI a technológiáért” területen jogi kereteket dolgoznának ki az autonóm eszközök integrációjához. Különösen a drónok és autonóm mezőgazdasági gépek szabályozása kerülne modernizálásra, valamint az autonóm járművek fejlesztéséhez és bevezetéséhez szükséges szabályozások készülnek a tesztelésre, felelősségre, adatkezelésre és engedélyezésre vonatkozóan.
3. További teendők a magánszektor szereplői számára
Mivel a Megújított MI Stratégia az általa kitűzött célok megvalósításával kapcsolatban több helyen is kiemeli, hogy erős piaci együttműködésre és partnerségek kialakítására épül, ezért a magánszektor szereplői számára rendkívül fontos, hogy ismerjék a Megújított MI Stratégia alapozó pilléreit, céljait és fókuszterületeit, valamint figyelemmel kísérjék a bennük előirányzott szabályozási kezdeményezéseket.