Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2025. április 8-án hozott döntése[1] szerint az Egyesült Királyság nem sértette meg egy ismert brit üzletember Emberi Jogok Európai Egyezménye szerinti magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát (8. cikke), amikor a Lordok Házának egyik tagja megnevezte őt egy parlamenti ülés alkalmával egy, a The Telegraph nevű brit újság által megjelentetni kívánt, de ideiglenes intézkedéssel korlátozott újságcikkben szereplő üzletemberként.
Az ügy előzménye, hogy a felperest az általa működtetett vállalkozások munkavállalói több esetben szexuális zaklatással és munkahelyi bántalmazással vádolták meg, amelyek kapcsán a vonatkozó jogvitákban vagy még a lehetséges jogvitákat megelőzően az érintettekkel a felperes és a vállalkozások egyezséget kötöttek, amelynek részét képezte titoktartási megállapodások aláírása is a munkavállalók részéről. Ettől függetlenül a Telegraph nevű újság tudomást szerzett a visszaélésekről, amelynek újságírója kapcsolatba lépett az érintettekkel, így a felperes vállalkozásaival is, amelyek így értesültek a rájuk nézve negatív információk lehetséges megjelenéséről. Ezt követően a felperes és az érintett vállalkozások ideiglenes intézkedés kibocsátását kérték az illetékes bíróságtól a cikk megjelenésének, és a felperes megnevezésének megakadályozása érdekében. A bíróság az ideiglenes intézkedés kibocsátásával korlátozta a médiumot a cikk felperes megnevezésével való megjelentetésében, így az csak a felperes megnevezése nélkül jelenhetett meg.
A Lordok Házának egyik tagja, Lord Hain a fentiektől függetlenül mentelmi jogára hivatkozva az egyik ülés alkalmával megnevezte a fenti ügy kapcsán érintettként a felperest, akinek személye az érintett visszaélésekkel kapcsolatban így nyilvánosságra került. A felperes ezt követően panasszal élt a Lordok Házánál arra tekintettel, hogy az érintett képviselő kapcsolatban áll a Telegraph-ot támogató ügyvédi irodával, a panaszt elbíráló illetékes azonban elfogadta Lord Hain azon érvelését, hogy a vonatkozó iroda érintettségéről a bírósági dokumentumok ismerete hiányában nem szerzett tudomást. A felperes és a társaságok ezt követően kártérítési pert kezdeményeztek a Telegraph-al szemben, azonban, tekintettel arra, hogy az ügy részletei időközben széleskörű nyilvánosságot nyertek, később kérték az eljárás megszüntetését, majd a felperes az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult annak megállapítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság megsértette magán- és családi élete tiszteletben tartásához való jogát azáltal, hogy nem léptetett életbe olyan eljárásrendet, amely a mentelmi jog gyakorlása és a képviselői megnyilvánulások kapcsán arányosan védené az érintettek magánélethez és személyes adatok védelméhez való jogát a hasonló esetekben.
A Bíróság az esettel kapcsolatban figyelembe vette, hogy
a tagállamok jogában széleskörben elterjedtnek tekinthető a mentelmi jog intézménye, amely bizonyos mértékben védelmet nyújt a képviselőknek a parlamenti szólásokkal kapcsolatos jogi felelősségre vonás alól, továbbá azt is, hogy ezen jog korlátozása egyben a szólásszabadság jelentős korlátozásához is vezetne, tekintettel arra, hogy az jelentősen korlátozná a képviselők véleménynyilvánításának szabadságát a parlamenti viták, illetve a közügyek megvitatása során.
Egyben leszögezte, miszerint a mentelmi jog kérdésében, valamint a mentelmi jog korlátozott információk felfedése kapcsán való alkalmazhatóságával kapcsolatos esetleges ex ante, valamint ex post korlátozások bevezetése vonatkozásában a tagállami parlamentek bírnak megfelelő kompetenciával. Ekként pedig a Bíróság nem állapította meg a felperes magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogának sérelmét sem. Emellett elutasította a felperes tisztességes tárgyaláshoz való jogának (6. cikk), valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogának (13. cikk) sérelmét.
A fentiektől eltérő, részbeni különvéleményt fogalmaztak meg Răduleţu és Guerra Martins bírák, hangsúlyozva, hogy az ügyben a képviselő egy folyamatban lévő bírósági eljárásban kibocsátott végzéssel korlátozott információk felfedésével kapcsolatban jelentős hatást gyakorolt a felperes tisztességes tárgyaláshoz való jogára is, amelyet nagyobb hangsúllyal lett volna szükséges vizsgálni az ügyben, ahogy a felperes magánéletébe való parlamenti beavatkozás indokoltságát is.
A fenti döntés jól világít rá a személyiségi jogok, személyes adatok védelmével kapcsolatos jogviták és a nyilvánosság összefüggéseire, valamint a parlamenti szólásszabadság sajátosságaira, ugyanakkor kiemeli a Bíróság azon álláspontját is, miszerint a hasonló kérdésekben a tagállamok jogosultak dönteni a mentelmi jog esetleges korlátozásával, így a személyiségi jogok és a magánélet e körben való fokozottabb védelmével kapcsolatban.
[1] Green v. United Kingdom no. 22077/19., 2025. április 8-i ítélet
