A kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, ennek részeként augusztus 1-jétől csak a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítja a rezsicsökkentéssel limitált gáz- és áramárat – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a kormányinfón.
A miniszter a kormánykabinetek vezetőinek ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az elhúzódó orosz-ukrán háború és az Oroszország ellen bevezetett brüsszeli szankciók miatt Európa egészében drasztikusan emelkednek az energiaárak.
Gyakorlatilag Európa jelentős részén energiaválság alakult ki. “Az elmúlt napokban az is világossá vált, hogy nagy valószínűséggel, a jelenlegi állás szerint nem lesz elég gáz az őszi és téli fűtési szezonra Európában” – tette hozzá.
Közölte: “A magyar családok és gazdaság energiaellátásának védelmére éppen ezért, több országhoz hasonlóan,
a magyar kormány is energia-veszélyhelyzetet hirdetett és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, amelyek augusztusban lépnek életbe.”
A miniszter szerint a rendkívüli intézkedésekkel tudják biztosítani, hogy legyen elegendő energiája az országnak télen is, és a továbbiakban is fenntartható legyen a rezsicsökkentés.
A kormány hét pontból álló intézkedési terve:
1. Magyarország másfél milliárdról kétmilliárd köbméterre növeli a hazai gázkitermelést.
A szakminisztérium szerint tovább növelhető a kitermelés a jelenleg is működő gázmezőkön; olyan magasan van ugyanis a gáz ára, hogy az is megéri, ha drágább technológiával sikerül felszínre hozni – mondta Gulyás Gergely.
2. A kormány felkérte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy szerezzen be több földgázt.
Ma a gáztárolók töltöttsége 44 százalékos, ez a mennyiség körülbelül három hónapig biztosítja az ország teljes gázellátását. “A cél az, hogy a lehető legtöbb gáz álljon rendelkezésre” – közölte.
3. A kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra és a tűzifára – egy kivétel van, a bértárolás, amely továbbra sem engedélyköteles.
4. A kormány az év végéig jelentősen fokozza a hazai lignitkitermelést.
5. A kabinet döntött arról is, hogy a mátrai erőmű blokkjait minél hamarabb újra kell indítani.
6. A kormány biztonságos áramtermelés fenntartása érdekében kezdeményezi a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását.
7. A kormány a rezsicsökkentés részeként bevezetett limitált árat augusztus 1-sejétől a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítja.
A jelenlegi háborús energiaválságban “egész egyszerűen nem fér bele”, hogy mindenki korlátlanul kapja a csökkentett áru gázt és áramot. “Annak, aki az átlagnál több energiát fogyaszt, piaci áron kell megfizetnie a többletet” – tette hozzá.
Magyarországon az átlagos havi fogyasztás sávhatára a villamos energiánál 210 kilowattóra/hó, 2523 kilowattóra/év, a földgáznál pedig 144 köbméter/hó, 1729 köbméter/év.
“A háztartások háromnegyedét nem érinti a változás, mert az átlag alatt fogyasztanak. A többet fogyasztó egynegyednek is a csökkentett árat kell fizetnie az átlagos fogyasztás mértékéig”
– mondta Gulyás Gergely.
A döntést azzal indokolta, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódik, és az arra adott szankciók miatt valódi kockázatot jelent, hogy lesz-e elég energiahordozó a télen.
“Az árak az egekben vannak, az ellátás akadozik, gazdasági értelemben rendkívüli állapot köszöntött be.”
“Ezért most össze kell fogni Magyarország polgáraival és minden olyan magyarországi szereplővel, aki tud tenni az energiaellátás biztosításáért” – tette hozzá.
Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos is elmondta, hogy
a nagycsaládosok továbbra is kedvezményesen kapják a gázt.
Jelenleg is van kedvezményes fogyasztási limitjük, ami megmarad a jövőben.
“Egy háromgyerekes család ezentúl évente nem 1729 köbméterig, hanem 2329 köbméterig veheti igénybe a kedvezményt. Minden további gyerek után 300 köbméterrel emelkedik a limit. A villamos áramnál ilyen kedvezmény nincs”
– mondta.
A kormánynak az volt a fő célja az energia-veszélyhelyzet elrendelésével, hogy “továbbra is fenn tudja tartani a rezsicsökkentést és télen is legyen energiája az országnak” – hangsúlyozta.
Ennek egyik eszköze a rezsivédelmi alap, a másik a most ismertetett döntés, amely szerint “egyszerűen nem fér bele” a “háborús energiaválságba”, hogy mindenki korlátlanul használja a csökkentett árú gázt és villanyáramot.
“Egy átlagfogyasztó, “rezsivédetten”, 7750 forintot fizet havonta a villanyért. Ha nem lenne rezsicsökkentés, ez 50 833 forint lenne. Jelenleg egy átlagfogyasztó 15 833 forintot fizet havonta a gázért, rezsicsökkentés nélkül ez 131 441 forint lenne”
– tette hozzá a politikus.
Németh Szilárd azt mondta, a “spórolás” így havonta 158 691 forint, évente 1,9 millió forint; ennyi pénz marad továbbra is az embereknél.
Elmondta, hogy a rezsicsökkentés fogyasztási helyhez kötött, villany esetében 5,6 millió, gáz esetében 3,5 millió fogyasztót érint.
