A kapcsolattartás zavartalanságának része, hogy az elvitel jogát jogszerűen gyakorló szülő a gyermek szükséges hatósági igazolványainak a birtokában legyen a kapcsolattartás ideje alatt – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/884/2022. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék támadott végzését.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó a gyermekétől különálló szülő, kapcsolattartási jogát a bíróság szabályozta. Az indítványozó a téli szünetre eső kapcsolattartás tartama alatt kívánt gyermekével külföldre utazni, azonban volt házastársa nem adta át a gyermek személyes okmányait. Az indítványozó ekkor kérelemmel fordult a bírósághoz annak érdekében, hogy a bíróság kötelezze a volt házastársat arra, hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági határozatnak eleget tegyen.
Az elsőfokú bíróság az indítványozó kérelmének helyt adott és megállapította, hogy a volt házastárs az időszakos kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat megszegte, egyúttal felhívta a volt házastársat a zavartalan időszakos kapcsolattartás biztosítására. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy az általános bírói gyakorlat szerint a gyermek átadásának módja körében a bíróság nem rendelkezik külön az okiratok átadásáról, az ugyanis a zavartalan kapcsolattartás értelemszerű feltétele.
A másodfokú bíróság az elsőfokú végzést megváltoztatta, és az indítványozó kérelmét elutasította. A bíróság döntését arra alapította, hogy az adott ügyben a jogszabályokból, és nem a végrehajtandó határozatból fakad a volt házastárs kötelezettsége; jogszabályon alapuló kötelezettségszegés esetén pedig végrehajtás nem kérhető.
Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú bíróság nem ismerte fel az ügy alapjogi relevanciáját, nem tárta fel az érintett alapvető jogok tartalmát, és bár felismerte a volt házastárs jogszabályszegését, annak következményeit nem vonta le, így Alaptörvénybe ütköző módon zárta ki a végrehajtás elrendelését.
Az Alkotmánybíróság határozatában a gyakorlatának megfelelően megállapította, hogy
a gyermek okmányainak át nem adásával kapcsolatos végrehajtási kérelem nem mutat túl a jóváhagyott (a gyermek elvitelének a jogát biztosító) egyezségen, hanem éppen annak végrehajtására irányul.
A kapcsolattartás zavartalanságának része ugyanis, hogy az elvitel jogát jogszerűen gyakorló szülő a gyermek szükséges hatósági igazolványainak a birtokában legyen a kapcsolattartás ideje alatt.
Ennek alapján a Fővárosi Törvényszék azon jogértelmezése, amely azt állapította meg, hogy nem lehet elrendelni a gyermek szükséges személyes okmányainak a kapcsolattartás idejére történő átadását az elvitel jogát gyakorló szülő számára, ha arról a felek egyezsége külön nem rendelkezik, akadályozta az Alaptörvényben biztosított kapcsolattartáshoz való jognak a maga teljességében történő gyakorlását, amely az elvitel jogát kifejezetten biztosította. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott döntést megsemmisítette.
