A magyar Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. A Kossuth- és József Attila-díjas író – saját bevallása szerint – nem készült írói pályára. Középiskolában latin szakra járt, majd két évig joghallgatóként folytatta tanulmányait.
(Főoldali kép forrása: Nemzeti Filmintézet Magyarország)
Krasznahorkai László apja Krasznahorkai György ügyvéd, anyja Pálinkás Júlia TB-ügyintéző voltak. Az ifjú Krasznahorkai 1968–1972 között a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium latin szakára járt, ezt követően pedig 1974–1976 között Szegeden, majd Budapesten jogot hallgatott. 1977-ben befejezte jogi tanulmányait, és 1983-ban végül az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–népművelő diplomát.
Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel, ezzel pályája az irodalom felé fordult. 1977–1982 között a Gondolat Könyvkiadónál dokumentátor, majd 1982-től szabadfoglalkozású író. Több alkotását, így 1994-ben első regényét, az 1985-ben megjelent Sátántangót is megfilmesítette – a szerző forgatókönyve alapján – rendező barátja, Tarr Béla.
Az ügyvéd apa és a jogi tanulmányok hatással voltak munkásságára, műveiben tettenérhető a törvényszerűségekről és az igazságról való jogászi gondolkodás elméleti mélysége és analitikus jellege.
“A rend, úgy tűnik, mintha a hatóságok dolga lenne. Valójában ez az emberek dolga. A rend. A szabadságban azonban van valami nem emberi. Valami isteni. … A törvény mind együtt vagyunk” – mondja a százados Irimiásnak és Petrinának a Sátántangó című filmben.
Irimiás pedig monológjával bűnről, ártatlanságról, ítéletről, végzetről gondolkodtatja el az elgondolkodásra nyitott hallgatót…
Krasznahorkai művészetét kritikusai “vizionárius vagy mágikus realizmusnak” nevezik. “Minden munkáját kompozíciós kiegyensúlyozottság, arányérzék, erősen intellektuális jelleg, az elbeszélő személytelensége, mintegy történeten kívülisége jellemzi, prózája többek között Kafka, Faulkner, Márquez és Bernhard szövegvilágával és szemléletformáival rokon” – írja a Nemzeti Filmarchium oldala.
“Őt olvasni kicsit olyan, mint elnézni egy városi téren az ott körben álló embereket, akik látszólag a kezeiket melengetik, és aztán, közelebb érve rájönni, hogy nincs is tűz és a semmi körül gyűltek össze” – írja munkásságáról egy amerikai kritikusa.
Krasznahorkai Lászlónak a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat “látnoki erejű életművéért” ítélték oda, amely “az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét” – mondta el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára. Az irodalmi Nobel-bizottság elnöke, Anders Olsson elemzésében Krasznahorkai nagyszabású életművének több regényét és egy elbeszéléskötetét is kiemelte.
Az irodalmi Nobel-díjhoz szívből gratulálunk!