Magyarország megsértette tagállami kötelezettségét, így az uniós jogot azáltal, hogy a kannabisz átsorolására vonatkozó tanácsi közös álláspont ellen szavazott – mondta ki az Európai Unió Bírósága C-271/23. számú kannabisz-ügyben hozott ítéletében. Magyarország, amely nem hivatkozhat e közös álláspont jogellenességére, megsértette az Unió kizárólagos külső hatáskörét ezen a területen, valamint a lojális együttműködés elvét.
2020 novemberében az Európai Unió Tanácsa határozatot⌈1⌉ fogadott el az ENSZ Kábítószer-bizottsága⌈2⌉ következő ülésszakán az Európai Unió nevében a tagállamok által képviselendő közös álláspontról. E közös álláspont tárgya többek között a kannabisz és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagoknak az ENSZ kábítószerekről és pszichotrop anyagokról szóló egyezményei szerinti besorolása módosítására irányult, ezáltal követve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását.
Az ezen ajánlásokról tartott szavazás során Magyarország képviselője nemcsak a Tanács által elfogadott közös álláspontot megsértve szavazott, hanem e közös állásponttal ellentétes nyilatkozatot is tett.
E helyzetre tekintettel az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Magyarországgal szemben. A Bizottság szerint Magyarország megsértette az Unió kizárólagos külső hatáskörét, a Tanács közös álláspontról szóló határozatát, valamint a lojális együttműködés elvét.
Magyarország védelmében elsősorban arra hivatkozott, hogy e tanácsi határozat jogellenes.
Ítéletében a Bíróság a Bizottságnak ad igazat, és megállapítja, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.
A Bíróság megállapítja, hogy a kábítószer-kereskedelemről szóló tanácsi kerethatározat⌈3⌉ a „kábítószer” fogalmát a fent említett ENSZ-egyezményekre⌈4⌉ hivatkozva határozza meg. Márpedig
az ezen egyezményekben szereplő anyagok besorolását módosító döntések hatással lehetnek az e kerethatározatban előírt szankciók alkalmazására, így közvetlenül érinthetik és módosíthatják az uniós jogot.
Az ilyen határozatok tekintetében a tagállamok által az Unió nevében képviselendő álláspont elfogadása tehát az Unió kizárólagos hatáskörébe⌈5⌉ tartozik,
amelyet Magyarország a jelen ügyben megsértett, amikor úgy járt el, ahogyan azt tette. E tagállam ily módon megsértette az e kizárólagos hatáskör gyakorlása keretében elfogadott közös álláspontról szóló tanácsi határozatot is.
A lojális együttműködés elve⌈6⌉ arra kötelezi a tagállamokat, hogy segítsék elő az Unió feladatainak teljesítését, és tartózkodjanak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e célkitűzések megvalósítását.
A jelen esetben Magyarország azáltal, hogy egy nemzetközi fórumon a Tanács közös álláspontjával szemben szavazott, megsértette ezt az elvet, valamint az Unió és tagállamai nemzetközi képviselete egységességének elvét. A Tanács által kidolgozott közös stratégiától való eltérés ugyanis gyengíti az Unió tárgyalási pozícióját az egyezmény többi részes felével szemben.
Végül a Bíróság pontosítja, hogy
a kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében a tagállam semmilyen uniós intézmény, szerv vagy hivatal jogi aktusának jogellenességére nem hivatkozhat eredményesen.
Ez ugyanis lehetővé tenné a tagállam számára, hogy „maga szolgáltasson igazságot” azáltal, hogy először megsérti az uniós jogot, és megvárja, hogy a Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében fellépjen vele szemben, ami ellentétes lenne a jogállamiság elvével, valamint a tagállamok által elfogadott és az uniós jogrend alapját képező szolidaritási kötelezettségekkel. Ez csak akkor van másképp, ha az érintett tagállam olyan jogi aktust vitat, amely olyan különösen súlyos és nyilvánvaló hibákat tartalmaz, amelyek miatt nem létező aktusnak tekinthető.
Az ügy előzménye
Az Európai Bizottság még 2021 februárjában indított eljárást Magyarország ellen, amiért a kormány decemberben az ENSZ kábítószerügyi bizottságában a közös uniós állásponttal ellentétesen voksolt. A szakbizottság azt tervezte, hogy a nemzetközi kábítószer-egyezményben szereplő drogkategóriák közül a „különösen veszélyes” drogokat felsoroló IV. kategóriából kiemeli a kannabiszt, és megtartja az I. jegyzékben szabályozott, úgynevezett „gyógyászati alkalmazással rendelkező” kábítószerek között.
Magyarország az első pillanattól ellenezte a javaslatot, mert az – a magyar kormány és szakértőinek véleménye szerint – “fokozza a kábítószer-használat veszélyeit, hiszen a marihuána a leggyakrabban használt illegális pszichoaktív szer, függőséghez vezet és használata komoly mentális zavarokat és betegségeket idézhet elő.”
Az ENSZ-ben az Európai Unió nem tag, az országain keresztül képviselteti érdekeit, a Tanácsban viszont nincs szükség egyhangúságra, azaz a magyar „nem” ellenére is megszavazták a közös uniós álláspontot az állam- és kormányfők. Magyarország ennek ellenére kitartott döntése mellett az ENSZ-ben is.
⌈1⌉ Az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezmény szerinti kannabisz és kannabisszal kapcsolatos anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében a Kábítószer-bizottság újra összehívott 63. Ülésszakán az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2020. november 23-i (EU) 2021/3 tanácsi határozat.
⌈2⌉ A Kábítószer-bizottság az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) egyik funkcionális bizottsága.
⌈3⌉ A tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározat.
⌈4⌉ Az 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról szóló, 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított New Yorkban, 1961. március 30-án kelt 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény (Recueil des traités des Nations unies, 520. kötet, 7515. szám; kihirdette: az 1965. évi 4. tvr.).
⌈5⌉ Az EUMSZ 3. cikk (2) bekezdése.
⌈6⌉ A lojális együttműködés elvét az EUSZ 4. cikk (3) bekezdése rögzíti.