A termékkárról akkor beszélhetünk, ha például egy gázpalack felrobban és ez súlyos fejsérülést okoz, vagy, ha egy gépjárműben egy hibásalkatrész miatt tűz üt ki és ez a garázsban kárt okoz. Egy elfogadott törvényjavaslat szerint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) termékkárral kapcsolatos rendelkezései 2026. december 9-től módosulni fognak. – Veress Dominika, az act legal Hungary szakértője cikkében mutatja be a módosítás lényegi elemeit.
Mi a termékkár?
A termékkár nem azt jelenti, hogy önmagában a hibás termék miatt követelhető kártérítés. Termékkár akkor áll fenn, ha a termék hibája miatt személyi vagy egyéb kár keletkezett – így például, ha gyári hibás a mosógép, akkor a gyári hiba miatt önmagában nem áll fenn a termékkár, de, ha a mosógépből a gyári hiba miatt kiszivárog a víz, és ez a parkettában kárt okoz, akkor már a parkettában bekövetkezett kár miatt követelhető kártérítés.
A termékkár egyik esetköre a személyi kár. Ide sorolható a halál, testi sérülés, illetve az egészségkárosodás, és
új elemként jelenik meg a lelki egészségkárosodás.
A termékkár másik esetköre a más tárgyban okozott kár. A károsulti igényérvényesítést kiszélesíti az az újítás, hogy a kár összegének már nem kell meghaladnia az 500 eurót. Kiemeljük, hogy az üzleti célokra használt tárgy, mint például az egyéni vállalkozó munka laptopja, nem tartozik bele a termékkárba.
Újdonság, hogy az adatokban okozott kárra is kiterjed termékkár, kivéve, ha az adatokat üzleti célokra használják.
A szoftverben okozott kárnál kivétel a termékkár alól az olyan szabad és nyílt forráskódú szoftver, amit nem kereskedelmi tevékenység során fejlesztettek vagy bocsátottak rendelkezésre.
Ki lehet károsult?
Fontos, hogy csak természetes személyek élhetnek kártérítési igénnyel termékkár miatt. Cégek esetében a kártérítés általános szabályait kell alkalmazni.
Ki felel a termékkárért?
A termékkárban az a különleges, hogy
lehetőséget teremt a károsultnak, hogy ne az eladóval, hanem közvetlenül a gyártóval szemben lépjen fel.
Felhívjuk a figyelmet, hogy vannak olyan esetek, amikor a gyártón kívül más is felel.
A módosítás nem változtat azon, hogy
az alkatrész előállítója és az importőr is felelős lehet a termékkárért. Ezen felül a forgalmazó is felelhet, ha nem nevezi meg a károsultnak a termék gyártóját.
A módosítás kiterjeszti a felelősségre vonhatók körét.
Újdonság, hogy már egy EU-n kívüli székhelyű gyártó által meghatalmazott vállalkozás és bizonyos esetekben a logisztikai szolgáltató is felelősségre vonható. További újítás, hogy már az a vállalkozás is felelhet, amely a gyártó ellenőrzése nélkül lényegesen módosítja a terméket, és így hozza azt forgalomba.
Az új szabályozás kiterjeszti a felelősségi kört az olyan weboldal szolgáltatókra is, amely weboldalon keresztül a fogyasztók egy másik kereskedőtől terméket rendelhetnek.
A gyártóknak számolniuk kell azzal, hogy, ha egy más személy által fejlesztett szoftvert építenek be a termékükbe, és a szoftver hibásnak bizonyul, akkor a fejlesztővel szemben nem fordulhatnak megtérítési igénnyel, ha a fejlesztő mikro- vagy kisvállalkozás.
Kinek kell bizonyítania?
A károsultnak széleskörű a bizonyítási kötelezettsége.
Például, ha a gyári hibás telefon töltés közben kigyullad, és emiatt az éjjeliszekrény leég, akkor a következőket kell bizonyítani: azt, hogy a telefon gyári hibás, hogy az éjjeliszekrény leégett, hogy mekkora az éjjeliszekrényben bekövetkezett kár, és azt, hogy az éjjeliszekrény a gyári hibás telefon kigyulladása miatt égett le.
Ha a károsult ezeket megfelelően bizonyította, akkor
a vállalkozásnak kell valamely mentesülési körülményt igazolnia.
Például azt, hogy a hiba valószínűsíthetően nem állt fenn a termék forgalomba hozatalakor, vagy azt, hogy a forgalomba hozatal időpontjában a tudományos és műszaki ismeretek szerint a hiba nem volt felismerhető.
A módosítás új elemként hozza be a termék hibájának vélelmét, azaz bizonyos esetekben az ellenkező bizonyításig úgy kell tekinteni, hogy a termék hibás.
Például fennáll a vélelem, ha egy perben a bíróság felhívja a vállalkozást, hogy az érdemi bizonyítékokat küldje meg a károsultnak és ennek a felhívásnak a vállalkozás nem tesz eleget. Ezen felül, ha a károsult sikeresen bizonyítja, hogy a termék nem felel meg a termékbiztonsági követelményeknek, a termék hibáját szintén vélelmezni kell. Abban az esetben is fennáll a vélelem, ha a károsultnak rendkívül nehéz a termék hibáját bizonyítania (például műszaki okokból kifolyólag), de legalább valószínűsíteni tudja a termék hibáját.
Milyen határidő alatt lehet igényt érvényesíteni?
A termékkár miatti kártérítési igényt a károsultak 3 éven belül tudják érvényesítni.
Ezt a határidőt onnantól kell számolni, hogy a károsult tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna a kárról, a termékhibáról, valamint arról, hogy mely vállalkozás ellen tud fellépni.
Ha a forgalomba hozataltól számítva 10 év eltelik, akkor főszabály szerint már nem lehet igényt érvényesíteni a vállalkozással szemben termékkár miatt. Ez a szabály kiegészítésre került aszerint, hogy
10 év helyett 25 éven belül lehet igényt érvényesíteni, ha a személyi sérülés lappangása miatt nem tudott a károsult eljárást indítani.
“A Ptk. módosítás kiterjeszti a felelősségre vonhatók körét, így már a logisztikai szolgáltatók, a gyártó által meghatalmazottak, valamint a weboldal szolgáltatók is felelősségre vonhatók. A károsultnak kell továbbra is bizonyítani a termék hibáját, viszont az új szabályozás megkönnyíti a károsult bizonyítását a termékhiba vélelem bevezetésével. Szintén a károsultaknak kedvező kiegészítés, hogy a személyi sérülés lappangása miatt 25 év elteltével is lehet igényt érvényesíteni” – összegzi a legfontosabb változásokat Veress Dominika.
Dr. Veress Dominika, az act legal Hungary szakértője:
