Az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága (JURI) zárt ajtók mögött tartott szavazásán elutasította Magyar Péter, a Tisza Párt EP-képviselőjének, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselőjének valamint Ilaria Salis, az Európai Baloldal olasz európai parlamenti képviselőjének uniós parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése iránti kérelmeket – tájékoztatott az Euractiv című brüsszeli hírportál kedden. – De miért is kezdeményezték a három képviselő mentelmi jogának felfüggesztését? És mit is szolgál pontosan a mentelmi jog intézménye?
A három mentelmi ügy
Az EP szakbizottsága három kérelem alapján tárgyalta és szavazott Magyar Péter európai parlamenti mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Az egyik kérelem egy mobiltelefon eltulajdonításával kapcsolatos, a másik kettő pótmagánvádas eljárásban zajló becsületsértési per. A jogi bizottság mindhárom ügyet már kétszer a napirendjére tűzte, az egyik alkalommal Magyar Pétert is meghallgatta.
Az Európai Parlament szakbizottságának titkos szavazásán az EP-képviselők közül hét támogatta a Magyar Péter európai parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését indítványozó kérelmek elfogadását, 18 EP-képviselő a mentelmi jog fenntartása mellett foglalt állást.
Dobrev Klára európai mentelmi jogának felfüggesztését egy becsületsértési per kapcsán kérte Magyarország.
Az Európai Parlament szakbizottságának titkos szavazásán az EP-képviselők közül 13 az olasz antifa-aktivista mentelmi jogának felfüggesztése ellen, 12-en a mentelmi jog felfüggesztése mellett szavaztak.
Ilaria Salis, a Budapesten elfogott antifa aktivista ellen bűnszervezetben elkövetett három rendbeli, két esetben társtettesként, egy esetben bűnsegédként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt emeltek vádat Magyarországon.
Salist a tavalyi EP-választások során választottak meg az Európai Baloldal európai parlamenti képviselőjének.
Magyar Péter, Dobrev Klára és Ilaria Salis mentelmi joga felfüggesztésének ügye most a 720 tagú uniós parlament elé kerül. A szavazásra várhatóan az EP októberi első plenáris ülésen kerül sor.
De mit is szolgál pontosan a mentelmi jog intézménye?
A mentelmi jog olyan jogosítvány, amelynek célja az, hogy a parlamenti függetlenséget, illetve egyéb közhatalmi szervek függetlenségét óvja a külső befolyásolásoktól azáltal, hogy a parlament tagjai személyes biztonságát fokozottan védi.
A mentelmi jognak két részeleme van, méghozzá a felelőtlenség és a sérthetetlenség.
A felelőtlenség (immunitás) pedig azt jelenti, hogy a képviselő a parlamenten kívül nem vonható felelősségre a képviselői tevékenységének gyakorlása, így a parlament plénuma előtt vagy a bizottságban kifejtett véleménye vagy leadott szavazata miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik azonban az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére.
A sérthetetlenség (inviolabilitás) azt jelenti, hogy a képviselőkkel szembeni büntetőeljárások megkezdéséhez és lefolytatásához szükséges a parlament jóváhagyása annak érdekében, hogy a képviselőket megóvja a megalapozatlan büntetőeljárástól.
A képviselő nem mondhat le erről a jogáról, letartóztatni vagy őrizetbe venni csak tettenérés esetén lehet. Büntető vagy szabálysértési eljárás csak akkor indulhat ellene, ha a mentelmi jogát felfüggesztik.
A mentelmi jog célja, hogy a képviselő zavartalanul tudja végezni a munkáját.
Menetelmi joggal a nemzetiségi szószólók és a háznagy is rendelkeznek, valamint a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Országos Bírói Hivatal elnöke, a bírák és az Állami Számvevőszék elnöke.
A mentelmi jog Európában közösségi szinten is fontos és elismert uniós jogintézmény.
Az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó uniós szabályozás és annak gyakorlata egyrészt támaszkodik a tagállamok parlamentjeinek mentelmi jogára, illetve az ott kialakított esetenként több száz éves gyakorlatra. A mentelmi jog általános hagyományos szabályainak megfelelően ennek a jognak is két részeleme van: a felelőtlenség és a sérthetetlenség.
Az EP képviselők mentelmi jogával kapcsolatban érzékelhető azonban az a hatás is, amelyet az EP tagjait érintő kiváltságok és mentességek szabályozása, továbbá ezen jogokról szóló döntések váltanak ki az egyes tagállamokban.
Furcsa kettősség, hogy ugyanarra az európai parlamenti képviselőre gyakorlatilag két típusú sérthetetlenségi jog vonatkozik. Egyrészt a saját államának joga, azaz a hazai állam parlamenti tagjai által élvezett mentelmi jog illeti meg őt is, másrészt viszont mindenütt másutt, azaz az Európai Unió egyéb tagállamaiban már nem egy származtatott, hanem egy eredeti, bár korlátozottabb jellegű mentelmi joggal rendelkezik, amely fölött az Európai Parlament dönt saját szabályai alapján.
Az EP képviselőkre vonatkozó mentelmi jogra sem lehet hivatkozni olyan esetben, amikor a képviselőt bűncselekmény elkövetése közben tetten érik.
Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 9. pontja szól az európai parlamenti képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárásokról.
Hogyan lehet felfüggeszteni, illetve fenntartani az EP képveselőket védő mentelmi jogot?
A tagállamok illetékes hatósága vagy az európai főügyész által benyújtott, valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, illetve a jelenlegi vagy volt képviselő által benyújtott, a kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, az EP elnökéhez intézett kérelmet a plenáris ülésen be kell jelenteni, és az elnök azt illetékes bizottsághoz, azaz a jogi bizottsághoz utalja. A jogi bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, de összetettségükre figyelemmel vizsgálja meg.
A jogi bizottság felkérheti az érintett tagállami hatóságot vagy adott esetben az európai főügyészt, hogy a véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére.
Az érintett képviselő számára lehetőséget kell adni a meghallgatásra, előterjeszthet az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot. A képviselő lemondhat a meghallgatáshoz való jogáról.
A jogi bizottság az érintett tagállami hatóság vagy adott esetben az európai főügyész hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a képviselőnek tulajdonított vélemény vagy cselekmények indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a jogi bizottság a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.
A jogi bizottság zárt ülésen ajánlást fogad el, amelyet az egész Parlament elé terjeszt és amelyben a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelem jóváhagyását vagy elutasítását javasolja. A jogi bizottsági határozatot követő plenáris ülésen a Parlament egyszerű többségi szavazással határoz. A szavazást követően az elnök haladéktalanul közli a EP határozatát az EP-képviselővel és az illetékes tagállami hatósággal.
Az EP-képviselők mandátuma akkor is érvényben marad, ha mentelmi jogukat felfüggesztik?
Igen. Az EP-képviselők mandátuma nemzeti mandátum; azt semmilyen más hatóság nem vonhatja meg. A képviselő mentelmi jogának felfüggesztése ráadásul nem a bűnösség kimondását jelenti. Csupán lehetővé teszi a nemzeti igazságügyi hatóságok számára, hogy nyomozást vagy bírósági tárgyalást folytassanak. Mivel az EP-képviselőket a nemzeti választási törvény alapján választják, a büntetőügyben vétkesnek kimondott EP-képviselő mandátumának megszűnéséről is a tagállami hatóság dönt.