Az országgyűlési képviselők tevékenységével összefüggésben a mentelmi jog nyújt védelmet a megalapozatlan hatósági eljárásokkal szemben. De meddig sérthetetlen egy képviselő és miként vonható felelősségre?
Hadházy Ákos, Csárdi Antal, Völner Pál, Novák Előd, Fekete-Győr András – országgyűlési képviselők, akikkel szemben – különböző okokból – az elmúlt években mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozóan eljárás indult.
De mit is jelent a mentelmi jog, ez a személyes kiváltság, amely a parlament tagjait megilleti?
A mentelmi jog Európában közösségi szinten is elismert, fontos uniós jogintézmény. A magyar Alaptörvény rögzíti: „Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.”
A mentelmi jog tartalma egyrészt a képviselők felelősségmentességét (immunitás), másrészt sérthetetlenségét (inviolabilitás) foglalja magában. A felelősségmentesség gyakorlatilag a képviselői szólásszabadság biztosítéka – tehát az Országgyűlés nép által megválasztott tagja bíróság vagy hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt. A sérthetetlenség szintén a büntetőjogi felelősségre vonás egyik biztosítéka, amely azt jelenti, hogy a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, illetve szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
A mentelmi jog tehát büntetőjogilag egy olyan büntethetőségi akadály, amely véglegesen vagy ideiglenesen gátja a felelősségrevonásnak.
A mentelmi jog által biztosított védelem a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg. A 65/1992. (XII. 17.) AB határozat kimondja, hogy a mentelmi jog ugyan a képviselő személyes jogaként jelenik meg, e jogáról a képviselő mégsem rendelkezhet, mentelmi jogáról a képviselő — a szabálysértési eljárás kivételével — nem mondhat le, mentelmi jogára az eljárás során hivatkoznia kell.
Meddig terjed a mentelmi jog által biztosított védelem? Őrizetbe vehető-e egy képviselő?
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (Ogytv.) 74. § (1)-(2) bekezdése szerint a képviselőt csak bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni vagy vele szemben más büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedést alkalmazni, valamint szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet – ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak – szabálysértési őrizetbe venni vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni. Egyéb esetben a mentelmi jog felfüggesztését követően indítható büntető- vagy szabálysértési eljárás a képviselővel szemben. Ezt a rendelkezést erősíti a Be. 719. § (1) bekezdésében foglalt szabálya is, mely szerint a törvényben meghatározott
“mentelmi joggal rendelkező személyt gyanúsítottként kihallgatni, vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és vádat emelni csak a mentelmi jog felfüggesztését követően lehet.
A mentelmi joggal rendelkező személy tettenérése esetén vele szemben e törvény szerinti kényszerintézkedés alkalmazható.”
Milyen eljárás mentén zajlik a mentelmi jog felfüggesztése?
A Mentelmi Bizottság elnöke a mentelmi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett képviselőt – vagy a volt képviselőt – értesíti. Ha a képviselő vagy a volt képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi Bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen. A mentelmi ügyeket zárt ülésen tárgyalják, a Mentelmi Bizottság az ügy kézhezvételétől számított harminc napon belül a mentelmi jog megsértése ügyében javaslatot tesz a házelnöknek és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány tárgyában határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. A képviselő mentelmi ügyében az Országgyűlés határozathozatala előtt ötperces időtartamban felszólalhat és ismertetheti álláspontját. A Mentelmi Bizottság a büntetőjogi felelősség fennálltát vagy fenn nem álltát nyilvánvalóan nem vizsgálhatja.
