Bár a nagyszebeni “cigánykirály” ellenzi, az Erdélyben élő cigány közösségek vezetőinek többsége hajlik arra, hogy a Romániában élő és magyarul beszélő cigányok igényeljék a státustörvény alapján a magyar igazolványt – derül ki a Krónika című erdélyi lap hétvégi számában közölt összeállításból.
A hivatalos román statisztikai adatok ugyan csak 409 ezer főre teszik a romániai cigány kisebbség lélekszámát, ennek ellenére senki nem vitatja Romániában, hogy a mintegy 3 millió főre becsült cigányság alkotja a legnagyobb nemzeti kisebbséget az országban.
A romániai cigányság vezetőjének a Nagyszebenben élő Florian Cioaba tekinti magát, s a jelenlegi román kormánypárt is őt tartja első számú tárgyalópartnerének. A román Szociáldemokrata Párt (PSD) a tavalyi választások előtt még választási együttműködésről szóló megállapodást is aláírt a romániai cigányság képviselőivel.
Cioaba a Krónikának kifejtette, a magyar igazolványok bevezetése nagyfokú (magyar) asszimilációt eredményezne a romániai cigányság körében. Attól tart, hogy a státustörvényben megfogalmazott kedvezmények hatására a romániai cigányság lélekszáma jelentősen csökkenne, a magukat magyaroknak vallók száma akár 5 millióra is nőne.
A cigánykirály annak ellenére tart ettől, hogy az a véleménye: a cigányoknak sokkal több előnyük származik abból, ha Romániában románnak vallják magukat. Mint mondta, az elmúlt időszakban többször találkozott a brassói, marosvásárhelyi, kolozsvári, kovásznai, szebeni cigány közösségek tagjaival, akik kijelentették: nem kérnek a magyar igazolványból, románok akarnak maradni.
Románia modellértékűnek számít a kisebbségek együttélése tekintetében, és a magyar igazolvány bevezetése csupán rontana a hazai nemzeti kisebbségek “harmonikus” kapcsolatain – mondta.A lap által megszólaltatott Szatmár, Maros, Hargita és Kovászna megyei cigány vezetők többsége viszont úgy nyilatkozott: azt tanácsolják közösségük tagjainak, hogy igényeljék majd a magyar igazolványt. Szavaikból kiderült, hogy az itteni cigányság jelentős része – a Szatmár megyeiek mintegy fele, a Kovászna megyeiek 15-15 százaléka – már amúgy is Magyarországon vállal munkát, hogy eltarthassa családját.
Sinka Tibor Hargita megyei roma közösségi vezető fogalmazta meg markánsan a magyarul beszélő romániai cigányság dilemmáját. Mint mondta, “ezen a vidéken kétszeresen kisebbségben vagyunk: mint magyarul beszélők, s mint cigányok. Az erdélyi cigányok kilencven százaléka magyarok közt él, s ezt a közösséget nem akarjuk elhagyni, a magyarokkal akarunk élni jóban-rosszban.”
Ugyanakkor hozzátette: “Mi magyarul beszélünk, de elsősorban cigánynak valljuk magunkat. Ha nem szól nekünk is a törvény, akkor köszönjük szépen, nem kérünk belőle.”
A Krónika azt a tanulságot fogalmazta meg, hogy a státustörvény elfogadása és a budapesti vezető körök azon kijelentése után, miszerint a jogszabály hatálya a magukat magyarnak valló romákra is kiterjed, hirtelen megemelte a romák “árfolyamát” Romániában.
Ezért ha magyar részről valóban komolyan gondolják, hogy a “magyar cigányokra” is kiterjed a státustörvény hatálya, akkor a budapesti vezetésnek föl kell készülnie arra, hogy az ily módon előálló helyzetet ne csupán a fellengzős ígéretek szintjén, hanem felelősségteljesen, a határon túli magyarok támogatására hozott intézkedések mellett a magyar romák integrációját elősegítő programok révén is kezelje – hangsúlyozta a lap.
