A valódi csaló helyett egy önként vállalkozó (ártatlan) férfi ülte le a bíróság által kiszabott jogerős börtönbüntetés jelentős részét – derült ki néhány nappal ezelőtt Pécsett.
A magyar kriminológia újkori történetének egyik újabb epizódja ért véget a napokban Pécsett. Egy peches véletlen folytán derült ki: a kifogyhatatlan magyar lelemény időnként a hatóságot is csapdába csalja. Történetünk közel egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor is a Pécsi Városi Bíróság T. Sándor helyi vállalkozót csalás bűntette miatt másfél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. A leleményes férfi a jogerős verdikt ellenére mégis úgy gondolta: miután sok a teendője, ezért saját maga helyett mást küld be kicsit megpihenni a börtönbe. Az általa kiszemelt H. Istvánnal meg is egyezett: kétmillió forintért H. elvállalta T. Sándor büntetésének letöltését. (A MH információja szerint mindez H.-nak nem eshetett nehezére, hiszen neki már volt alkalma közelebbről, belülről is megismerni a börtönt.)
Az álcsaló, H. I. tehát a bíróság által megszabott időben – tavaly ősszel – önként és dalolva megjelent a pécsi büntetés-végrehajtási intézet előtt, s hamis okmányokkal a kezében bebocsátást is nyert oda. A dolog pikantériája az volt, hogy a férfi a jó magaviseletéért fél évvel korábban – azaz a közeli napokban – szabadulhatott volna. (A szabadítási okmányt már alá is írták számára.) A probléma azonban csak néhány nappal ezelőtt adódott, amikor az egyik börtönlakó kolléga – egy nézeteltérést követően – “felnyomta” a férfit. Ekkor derült ki, hogy H. I. nem azonos a bíróság által elítélt vállalkozóval. Amikor az átverésről az intézet vezetői is meggyőződtek – a lap információja szerint – H. I.-t azonnal elzavarták a fegyintézetből, ám ő még ekkor is T. Sándorként írta alá az elbocsátásáról szóló iratot. A lap rendőrségi forrásból úgy értesült: az ál-csaló ellen közokirat-hamisítás és a hatóság félrevezetése miatt most már valóban rendőrségi eljárás indult, a szóban forgó pécsi vállalkozónak pedig haladéktalanul be kell vonulnia a börtönbe.
