A jogszabályok alapján két évig nem törölhető a szegedi jogi kar hallgatóinak névsorából az a huszonhét éves fiatalember, aki a jogerősen megítélt börtönbüntetés letöltése helyett az egyetemre felvételizett, és be is iratkozott. Büntetett előéletéről azonban az egyetem nem tudhatott, mert a jelentkezéshez nem kell erkölcsi bizonyítványt benyújtani.
- A rendszerváltás előtt elképzelhetetlen volt, hogy valaki, akit jogerősen börtönbüntetésre ítéltek, egyetemre jelentkezhessen. Ehhez ugyanis erkölcsi bizonyítványt kellett szereznie, s ha nem kapott, nem is kérhette felvételét a felsőoktatásba – nyilatkozta lapunknak Besenyei Lajos jogászprofesszor annak kapcsán, hogy egy 27 éves, négy év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélt fiatalember a fegyintézetbe vonulás helyett 1999-ben felvételizett és beiratkozott a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára. Itt több mint egy évig tanult, amíg az országosan körözött bűnözőt el nem fogták a rendőrök.
Az intézmény dékánja hozzátette: a mai felvételi rendszerben semmilyen lehetőségük sincs az egyetemeknek, hogy a jelentkezőket kriminalisztikai előéletük alapján ellenőrizzék. A felvételi jelentkezési lap nem tartalmaz olyan kérdést, amelyre az esetleg jogerősen kiszabott büntetését be kellene vallania a kérelmezőnek. A felsőoktatási intézmények pedig ezenkívül semmilyen más nyilatkozatot nem kérhetnek a jelentkezőktől.
Így juthatott be a lopás, csalás és okirattal visszaélés miatt elítélt Bálint Tamás is a szegedi jogi karra, amelynek jelenleg is hallgatója. S legalább két évig még az is marad, mivel a hallgatói jogviszony – a dékán tájékoztatása szerint – akkor is fennáll, ha valaki ennyi ideig nem iratkozik be újra, s akár meg sem jelenik az egyetemen.
Mivel eddigi tanulmányai alatt nem követett el olyan cselekményt, amely hallgatói jogviszonyával összeegyeztethetetlen – vagyis nem vétett az egyetem szabályzatai ellen -, fegyelemi eljárás útján sem lehet elérni, hogy töröljék a diákok névsorából. Ezt csak akkor lehetne megtenni, ha maga kérné jogviszonyának megszüntetését, ilyen kérelem azonban eddig nem érkezett a jogi karra.
A fiatalember folytatni szeretné tanulmányait, de a büntetés-végrehajtási intézet ehhez nem járul hozzá. Így vizsgáit sem tudja letenni, bár – amint Besenyei Lajos fogalmazott – az egyetem nem akadályozhatná meg ebben. Büntetésének letöltése után egyébként újra jelentkezhetne a felsőoktatásba, hiszen egy jogállamban – mondta a professzor – a kiszabott büntetésen túl senki nem sújtható például azzal, hogy kitiltják az egyetemről.
