A büntető törvénykönyv (Btk.) közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusának a faji diszkrimináció nemzetközi jogi tilalmával összhangban álló módosítását veti fel a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze a Magyar Jog című szakfolyóirat januári számában.
Szeder Gyula A társadalom békéjének büntetőjogi védelméről c. írásában a közösség elleni izgatás jelenlegi szabályozásáról szólva megállapítja: a hatályos törvényszöveg alapján igen kevés faji diszkriminációs magatartás üldözhető, holott ezek bűncselekménnyé nyilvánítására a magyar állam nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt.
A Magyarország által aláírt nemzetközi egyezményekkel összevetve, a Btk.-ból hiányzik a bűncselekménnyé nyilvánítása többek között a faji felsőbbrendűségre, gyűlöletre alapozott eszmék terjesztésének, az ilyen fajta propagandának, a faji megkülönböztetésre való izgatásnak, a bármely faj, illetve csoport ellen irányuló erőszakos cselekedetre való izgatásnak, az ezt előmozdító szervezetek tevékenységében való részvételnek, továbbá a fajgyűlölő tevékenység bármifajta támogatásának, beleértve a pénzelését is.
A legfőbb ügyészségi ügyész szerint a közösség elleni izgatással összefüggő alkotmánybírósági, illetve legfelsőbb bírósági döntések is ellentétesek a nemzetközi jog általánosan elismert elveivel, azokkal a nemzetközi jogi dokumentumokkal, amelyeket Magyarország aláírt és ezzel saját belső jogának is a részévé tett.
– Ahhoz, hogy a társadalom békéjét egyre gátlástalanabbul zavaró jelenségeknek radikális eszközökkel véget lehessen vetni, a közösség elleni izgatás bűntettének törvényi tényállását újra kell alkotni és a nemzetközi jog által üldözni rendelt, de a Btk.-ból ma még hiányzó elkövetési magatartásokat bűncselekménnyé kell nyilvánítani. Ehhez azonban a jogalkotónak át kell küzdenie magát az Alkotmánybíróság által leeresztett, majd a Legfelsőbb Bíróság által le is lakatolt sorompókon – fogalmaz a szerző.
Érvelése részben arra épül, hogy a diszkrimináció tilalma nem pusztán az alkotmányos alapjogok egyike, de több annál, az alapjogok érvényesítésének alkotmányos biztosítéka. Az alapjogok felett áll, és így fel sem vethető versengése az alapjogokkal. Ha bármelyik alkotmányos alapjog, így például a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása e biztosíték, azaz a diszkrimináció tilalmának gyengítését okozhatja, akkor az alapjog ilyenfajta gyakorlását meg kell tiltani.
– Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a diszkrimináció üldözését nem tekintette az alapjogok általános érvényesülését biztosító alkotmányos tényezőnek, és ezzel a diszkrimináció tilalmát hallgatólagosan ugyan, de a társadalmi értékrend alacsonyabb fokára állította – vélekedik a legfőbb ügyészségi ügyész.
Másrészt felveti azt is: az alkotmányból hiányzik a joggal való visszaélés tilalma, ami miatt a véleménynyilvánítás szabadsága kapcsán adott esetben az embercsoportok megkülönböztetését hirdető nézeteket is el kell tűrni. Ilyen engedményt a nemzetközi jog nem tartalmaz. A nemzetközi jogban a diszkrimináció hirdetésének és gyakorlásának minden formája tilos, mennyiségi és minőségi határoktól függetlenül.
Mindezeken túl a szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy a közösség elleni izgatás vádjával folyó ügyekben a bírói gyakorlat, az ítéletek meg kívánták honosítani az “aktív gyűlölet” kategóriáját, egy olyan fikciót, amely a közösség elleni izgatás bűntettének megállapítását már-már lehetetlenné, vagy éppen önkényessé teszi.
Az MTI tavaly nyáron arról adott hírt, hogy az ügyészség bűncselekmény hiányában tagadta meg a nyomozást abban az ügyben, amelyben Bognár László MIÉP-alelnöknek a Fradi eladása kapcsán tett kijelentései nyomán zsidó szervezetek és magánszemélyek is közösség elleni izgatás miatt tettek feljelentést.
Akkor az ügyészség tájékoztatása szerint Polt Péter legfőbb ügyész, a szóban forgó és más hasonló ügyekre tekintettel, levélben fordult az igazságügy-miniszterhez, és a jogalkotást érintő szakértői egyeztetést javasolt.
A nyomozás megtagadásakor az ügyészség többek között az Alkotmánybíróság határozataira és a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlatára hivatkozott.
Jelenleg közösség elleni izgatás alapos gyanújával folyik büntetőeljárás ifjabb Hegedűs Loránt országgyűlési képviselő, a MIÉP alelnöke ellen egy kerületi lapban megjelent írása miatt. A honatya mentelmi jogát a legfőbb ügyész kezdeményezésére felfüggesztette az országgyűlés.
