Miután lezárult a pereskedő államok tanúinak meghallgatása, a Microsoft indítványozta Colleen Kollar-Kotelly bírónőnél a kereset ejtését, mivel a felperes a vádjait nem tudta bizonyítani (erre az amerikai bírósági gyakorlatban az alperesnek joga van). “Nem várható el a Microsofttól, hogy időt és költséget áldozzon” olyan vádak megválaszolására, amelyeket nem sikerült helytállóan bizonyítani, fogalmaz a beadvány.
A cég ügyvédei kérik a bíróságot, hogy vessék el a felperes államok követelését, amely a köztesszoftverek eltávolítását szorgalmazza a Windows operációs rendszerből – mivel a felperesek nem tudták bebizonyítani, hogy ebből a felhasználó hasznot húzna. Érdekes fejlemény, hogy a céggel már megegyezést kötött igazságügyi minisztérium ismét megszólalt az ügyben. A Microsoft többször megismételt állítására – miszerint a pereskedő államoknak nem áll módjában olyan jogorvoslati intézkedéseket követelni, amelyek az egész USA területére érvényesek – reagálva közölte: az államoknak jogukban áll saját jogorvoslati követeléseiket megfogalmazni. “Az Egyesült Államok tudatában van annak a veszélynek, hogy a megegyezést elutasító államok követelései kárt okozhatnak a fogyasztóknak, hátráltathatják a verseny, és befagyaszthatják az innovációt, de törvényeink szerint a megegyezést elutasító államoknak joguk van külön eljárásban saját jogorvoslati igényeiket érvényesíteni”, fogalmaz a beadvány, amelyet a Microsoft érthető módon – megfogalmazásai miatt – örömmel fogadott.
