A washingtoni kormányzat értékelése szerint az elmúlt esztendőben a külföldi országok közül Ukrajnában sértették meg a legsúlyosabban az amerikai filmekhez, zeneművekhez és más, a szerzői jog által védett alkotásokhoz fűződő jogokat, de kijutott a bírálatból 49 további államnak – köztük Magyarországnak -, valamint az Európai Uniónak is.

Az Egyesült Államok által kedden közzétett legfrissebb nemzetközi áttekintés összeállítói figyelmeztették Ukrajnát, hogy további gazdasági szankciókra kell számítania, ha nem lép fel határozottan a kalózkiadású zenei CD-felvételek előállítása és terjesztése ellen.

Ilyen kalózfelvételekből évente több tízmilliót készítenek Ukrajnában, és az amerikai vállalatok azt állítják, hogy ebből fakadóan évi 200 millió dollár veszteség éri őket. Az amerikai kormány már két ízben is szankciókkal sújtotta emiatt Ukrajnát.

Tavaly augusztusban kivették Ukrajnát azon szegény országok sorából, amelyek egyes termékei vámmentesen juthatnak be az Egyesült Államokba. Idén januárban újabb, 75 millió dolláros összkihatású büntető intézkedés következett, ami az ukrán textil- és acéltermékek behozatalát sújtó kereskedelmi akadályokban testesült meg.

Robert Zoellick, az Egyesült Államok kormányzatának külkereskedelmi főképviselője most nyilatkozatban szögezte le: Washington nagyon csalódott amiatt, hogy Ukrajnában nem történt előrelépés a szerzői jogok tiszteletben tartása érdekében. Hoztak ugyan törvényt, de amerikai értékelés szerint e törvény nem jelentene kielégítő védelmet még akkor sem, ha következetesen érvényesítenék, de sajnos erről nincs szó.

Az amerikai kiadóvállalatok éves szinten, mindent összevetve 20-22 milliárd dollárra teszik a szerzői jogok világszerte tapasztalható megsértéséből eredő veszteségeiket.

Jack Valenti, az amerikai filmszövetség vezetője nyilatkozatban utalt arra, hogy az amerikai filmipar bevételeinek 40 százalékát külföldön realizálják, ezért hallatlanul fontos, hogy az Egyesült Államok oltalmazza a szerzői jogokban megtestesülő vagyoni értéket.

Az új amerikai “szerzői jogi feketelistán” a “kiemelt figyelmet” érdemlő kategóriába soroltak az Európai Unió mellett 14 államot, köztük Magyarországot. (A csoport többi tagja: Argentína, Brazília, a Dominikai Köztársaság, Egyiptom, a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Izrael, Kolumbia, Libanon, Oroszország, Tajvan és Uruguay.)

További 33 ország (köztük például Fehéroroszország, Görögország, Kanada, Lengyelország, Olaszország, Románia, Szlovákia és Törökország) “egyszerű figyelő listára” került.

Két további állam (Kína és Paraguay) szintén említést kapott a jelentésben, mint olyan ország, amelyre “helyes odafigyelni”.