A német konzervatív ellenzék megtorpedózta a pénteki alsóházi szavazáson azt a kormányzati indítványt, amely lehetővé tette volna országos méretű népszavazások, illetve népi kezdeményezések kiírását.
Németországban a jelenlegi joggyakorlat értelmében csak tartományi, illetve városi (községi) szinten van lehetőség arra, hogy a helyi lakosság közvetlenül nyilvánítson véleményt egy-egy jogszabályról, nagy horderejű jogi kérdésről. A 16 tartomány saját alkotmánya erre mindenütt lehetőséget nyújt.
A szociáldemokrata (SPD) és környezetvédő (Zöldek) berlini koalíció ezt a gyakorlatot ki akarta terjeszteni szövetségi szintre is. Az alsóház vitájában felszólaló kormánypárti képviselők – köztük Herta Da:ubler-Gmelin szövetségi igazságügyi miniszter – azzal érveltek, hogy a javaslat nagyobb beleszólási jogot biztosítana az állampolgároknak anélkül, hogy szűkítené a parlament alkotmányjogi mozgásterét.
Éppen ennek a veszélyét látják a tervezetben a konzervatív uniópártok (CDU és CSU). Szónokaik a vitában óva intettek a parlament két háza (Bundestag és Bundesrat) jogalkotó szerepkörének csorbításától. Rupert Scholz (CDU), az alsóház jogi bizottságának elnöke egyenesen a “kisebbségi demokráciába való belépés” veszélyével riogatta a honatyákat.
Mivel a népszavazás országos bevezetése alkotmánymódosítást igényelne, egy ilyen tervezet elfogadásához kétharmados többségre van szükség a német parlament mindkét házában. Jóllehet a kormánypárti frakciók mellett a reformkommunista (PDS) és a liberális (FDP) ellenzék nagy része is támogatta az indítványt, annak elfogadása meghiúsult a CDU/CSU ellenállásán.
