A Kúria a támadott végzésben nem tett eleget az Alkotmánybíróság határozatában kimondott követelménynek, ismét kiterjesztette az „egyértelműség” fogalmát, kiüresítve a népszavazási törvény vonatkozó rendelkezését – szögezi le a Testület IV/2680/2023. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria támadott végzését.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egy magánszemély által előterjesztett „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?” országos népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését a 2023. május 9. napján meghozott 41/2023. számú határozatával megtagadta. A Kúria az NVB határozatát megváltoztatta, és a népszavazási kérdést hitelesítette.
Ezt követően az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, indítványában kérte a kúriai végzés megsemmisítését.
Az Alkotmánybíróság a 21/2023. (VIII. 7.) AB határozatával (Abh.) megsemmisítette a támadott kúriai végzést, azon az alapon, hogy az túlterjeszkedik az egyértelműség törvényi fogalmán.
A megismételt eljárásban a Kúria a korábbihoz hasonlóan ismét a népszavazási kérdés hitelesítéséről döntött, hasonló indokolással. Az indítványozó ismét az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az Alkotmánybíróság a jelen határozatában megállapította, hogy
a Kúria a támadott végzésben nem tett eleget az Abh.-ban kimondott követelménynek. A Kúria, bár formailag kivonta az érvelésből az ún. kompetens választópolgár elvét, valójában megtartotta az Alkotmánybíróság által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített álláspontot.
A támadott jogértelmezés ismét kiterjesztette az „egyértelműség” fogalmát, kiüresítve a népszavazási törvény vonatkozó rendelkezését. Az Alkotmánybíróság így a Kúria megismételt eljárásban hozott végzését is alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.
