A készülék üzemben tartási díjak kormányzati átvállalásának kérdésében az Alkotmánybírósághoz fordult, a közszolgálati médiumok hosszú távú, kiszámítható és normatív finanszírozásának rendezése érdekében pedig az Országgyűlés elnökéhez intézett levelet a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke.
A médiatörvény rendelkezése értelmében üzemben tartási díjat köteles fizetni, aki televíziót üzemeltet. A jogszabály szerint a beszedési költségek levonása után fennmaradó összeg 40 százaléka a Magyar Televízió Rt.-t, 28 százaléka a Magyar Rádió Rt.-t, 24 százaléka pedig a Duna Televízió Rt.-t illeti. A fennmaradó 8 százalékon a három közszolgálati médium közalapítványa, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület osztozik, illetve pályázati célokra fordítják.
Szadai Károly azt kéri Szili Katalin házelnöktől, hogy az Országgyűlés továbbra is biztosítsa a közszolgálati műsorszolgáltatók hosszú távú, kiszámítható és normatív finanszírozásának médiatörvény szerinti jogi kereteit. Az MTI-hez kedden eljutott dokumentumban az elnök úgy fogalmaz, ez a Magyar Rádió közszolgálati küldetése teljesítésének egyik fontos feltétele, megemlítve: az általa vezetett grémium szeptember 12-én határozott úgy, hogy e tárgyban kéréssel fordul a törvényhozáshoz. Ezt azért tartják fontosnak – teszi hozzá -, mert a kétéves költségvetés módosítása úgy rendelkezik, hogy a kormány átvállalja a második félévben a médiatörvény által előírt készülék üzemben tartási díjat, a Magyar Rádió működésének egyik legfontosabb forrását.
Szadai Károly két, általa aggasztónak, az intézmény függetlenségét veszélyeztetőnek ítélt jelenségről tájékoztatva a házelnököt tudatja: a Magyar Rádiónál augusztus vége óta folytatott APEH-vizsgálat revizora által igényelt adatok “többsége feltűnő egybeesést mutat” azzal a kérdéssorral, amelyet korábban a grémium kormánypárti tagjai nyújtottak be. Másik aggálya kapcsán Szadai hangot ad azon véleményének, hogy a rádió függetlensége megőrzésének egyik fontos biztosítéka, hogy a kurátorok, köztük az elnökség tagjai, “munkájukat a jogszabályok szellemében, legjobb meggyőződésüknek megfelelően végezhetik”.
A Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz intézett levelében Szadai Károly – megismételve a Szili Katalinhoz intézett dokumentumban foglaltakat – tájékoztatja az államfőt, hogy e két kérdésben a házelnökhöz fordult, tudatva azt is, hogy a készülék üzemben tartási díj ügyében beadványt intézett az Alkotmánybírósághoz. Szadai Károly, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke a grémium szeptember 23-i ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón hangoztatta a két levélben közölt aggályait, jelezve, hogy ezekben az ügyekben a két legfőbb közjogi méltósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordul.
