A nemzetközi gyakorlat szerint egyetlen ország szakhatóságai sem vizsgálják meg, hogy légterében valóban az előzetesen közölt céllal repülnek-e át a katonai, illetve az állami légi járművek – nyilatkozta a Katonai Légügyi Hivatal igazgatóhelyettese hétfőn az MTI érdeklődésére.
Kiss Lajos ezredes minderről annak kapcsán beszélt, hogy kiderült, az eredeti felhatalmazástól eltérő céllal használta a légteret az a hat amerikai helikopter és egy tankergép, amely február 20-án átrepült Magyarország felett, s ezzel megsértette az ország szuverenitását. Erről egyébként Juhász Ferenc honvédelmi miniszter számolt be az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának szombati rendkívüli ülésén. Az igazgatóhelyettes elmondta: az átrepüléseknek ugyan szigorú szabályai vannak, azonban minden esetben a bizalmi elv érvényesül. Ismertetése szerint ebből következően, bár megvannak az eszközei, egyetlen ország sem ellenőrzi ténylegesen: valóban az engedélykéréskor bejelentett eszközöket szállítják-e, és valóban az eredetileg meghatározott célállomásra repülnek-e a légterét használó járművek. Utalt arra, hogy az országok közötti kapcsolatokat rendkívül feszültté tenné és a légi forgalmat is bonyolítaná, ha minden esetben leszállásra kényszerítenék a légi járműveket és ellenőriznék, hogy mit szállítanak. Az ezredes közlése szerint erre természetesen megvan a jogi lehetőség: ha például felmerül annak gyanúja, hogy az állami légi jármű fedélzetén kábítószer, vagy be nem jelentett fegyver van, akkor felszólíthatják leszállásra átvizsgálás céljából.
Az ezredes nemzetközi viszonylatban sem tudott említeni a február 20-aihoz hasonló esetet, azaz olyat, hogy utólag kiderült volna, az eredeti felhatalmazástól eltérő céllal használták egy ország légterét. Az igazgatóhelyettes közölte: a nemzetközi gyakorlat szerint, az úgynevezett chicagói egyezmény alapján, bármely ország feltételekhez kötheti, hogy más állam légi járműve honvédelmi, rendvédelmi céllal használhassa légterét. Tájékoztatása szerint a magyarországi légi közlekedést szabályzó 1995-ös törvény alapján az átrepülésekkel kapcsolatban minden esetben a Polgári Légiközlekedési Hatóság dönt. A tervezett repülésről egy héttel korábban kell tájékoztatni a Külügyminisztériumot, a kérelemben pedig egyebek között fel kell tűntetni a repülés célját, illetve a szállítmány típusát is. A Külügyminisztérium a kérelmet megküldi a Polgári Légiközlekedési Hatóságnak, amely a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium illetékes szerveitől kér szakhatósági állásfoglalást. A honvédelmi tárcához tartozó Katonai Légügyi Hivatal minden esetben megvizsgálja, hogy az adott kéréssel kapcsolatban van-e érvényben az Országgyűlés, vagy a kormány által adott felhatalmazás.
Kiss Lajos ismertetése szerint külföldi fegyveres erők számára Magyarországon jelenleg a balkáni KFOR-SFOR-műveletekkel, a terrorizmus elleni harccal, illetve Törökország védelmének megerősítésével kapcsolatban vannak érvényben országgyűlési felhatalmazások. Hozzátette: a különböző nemzetközi hadgyakorlatokkal kapcsolatos csapatmozgásokra szintén érvényben vannak országgyűlési és kormány-felhatalmazások. Arról is beszámolt, hogy ha a repülőeszközök fedélzetén fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, vagy veszélyes anyagot szállítanak, akkor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium állásfoglalása is szükséges az átrepüléshez. A hatósági engedély megadása után, a repülés napján, úgynevezett légiforgalmi engedélyt is kapnak a repülőeszközök: a külföldi átrepülések kötelezően repülési tervhez kötöttek. A magyar légierő légiirányító központja, illetve a polgári légiforgalmi irányítás közösen irányítja és felügyeli a légtérben ezeket az átrepüléseket mindaddig, amíg a légi járművek elhagyják a magyar légteret. Ezután pedig a repülés további irányítását átadják a szomszédos országnak.
