E hónaptól várhatóan jobban odafigyelnek a munkáltatók a munkaügyi szabályokra, megsértésük esetén ugyanis az eddiginél lényegesen súlyosabb szankciókra számíthatnak.
A munkaügyi ellenőrzéseket szabályozó törvény módosítása következtében hat év után drasztikusan emelkedtek június 1-jétől a bírságtételek. Eddig azokra a munkaadókra, akik először és egy rendelkezést sértettek meg, ötvenezer forinttól egymillióig terjedő munkaügyi bírságot szabhattak ki a munkaügyi felügyelők. Ennek felső határa most már kétmillió forint. Több jogszabály megsértése, illetve ismételt jogsértés esetén az eddigi hárommillió helyett immár hatmillió forint a legmagasabb bírság. A törvény szerint a maximálisan húsz dolgozót foglalkoztató munkáltatóknál az utóbbi esetek előfordulásakor sem lehet hárommillió forintnál magasabb bírsággal büntetni a szabálytalankodást. A döntéshozók magyarázata szerint ugyanis a kisebb cégeknél az ennél nagyobb bírságösszeg már nem áll arányban teherbíró képességükkel.
A törvény legtöbb vitát kiváltó pontja a munkaügyi felügyelők minősítési jogával kapcsolatos módosítás volt. Az eddigi szabályozás szerint az ellenőrzések alkalmával megvizsgálhatták a dolgozók szerződéseit, és ha megítélésük szerint előfordult olyan, amely kényszervállalkozást takart, azt – bírság kiszabása mellett – átminősíthették munkaviszonnyá. A jövőben az ellenőrzések során a felügyelők minősíthetnék a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolatot is. Vagyis arra a munkaadóra is vonatkoznak az eddigi szabályok, aki vállalkozási, megbízási szerződéssel, a társaságokban személyes közreműködéssel foglalkoztat dolgozókat. A módosítás egyik célja ugyanis, hogy ne lehessen mindenkit valódi érdekei ellenére kiszervezni a munka törvénykönyve, a munkaszerződés hatálya alól.
