Az év második felében dönthet a parlament a telefonok számhordozhatóságának megteremtéséről, az összekapcsolási díjak mérsékléséről és a posta liberalizációjának előkészítéséről.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) az idei év második felében három, az elektronikus hírközléssel, a postai szolgáltatásokkal, valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal és az információs társadalom szabályozásával összefüggő törvényjavaslatot tervez beterjeszteni a kormány, illetve a parlament elé.
Az IHM kommunikációs irodájától kapott tájékoztatás szerint az elektronikus hírközlésről szóló törvényjavaslat esetében a szabályozás célja az Európai Unió tagállami gyakorlatának átvétele, illetve az, hogy a hírközlési törvény kihirdetése óta eltelt mintegy két év hazai tapasztalatainak felhasználásával kialakítsák az új szabályozási kereteket. A leendő új törvény legfőbb célja, hogy lebontsa a valódi távközlési versenyt akadályozó gátakat: a tervezet a fogyasztót helyezi a középpontba.
A tervezet olyan távközlési és internetes konstrukció kialakítását támogatja, amelyek között választhat a fogyasztó. Ezen túlmenően az elektronikus hírközlésről szóló új törvény megteremti a fogyasztóvédelem intézményi alapját, s célja az is, hogy az internet mindenkihez eljusson Magyarországon.
A várakozások szerint a várhatóan január elsején hatályba lépő törvény hatására Magyarországon is az európai normáknak megfelelő szintre csökkennek az összekapcsolási tarifák: így például a vezetékes helyi végződtetés átlagos díja csúcsidőben hét forintról 2004 májusáig több szakaszban két forintra mérséklődik.
Az új törvény megteremti a számhordozhatóságot is: a vezetékes szolgáltatók esetében 2004 januárjától, míg a mobilszolgáltatók esetében 2004 májusától. A törvénytervezet, illetve leendő törvény szankcionálja, ha valamelyik szolgáltató nem teremti meg időben a számhordozhatóságot.
Becslések szerint a vezetékes szolgáltatóknak 2,5-3 milliárd forintjába kerül a számhordozhatóság bevezetése, ebből az összegből 700-800 millió forintot az állam magára vállal. Az a szolgáltató azonban, amely késlekedik a számhordozhatóság megteremtésével, havonta 33 százalékkal kevesebb állami támogatást kaphat csak, majd három hónap elteltével pedig már bünteti a minisztérium a késlekedést.
A törvénytervezet szerint a Hírközlési Felügyelet megszűnik és 2004. január 1-jén jogutódjaként megalakul a Nemzeti Hírközlési Hivatal.
A postáról szóló törvényjavaslat alapvető célja szintén a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése: ezen belül például a postai szolgáltatások liberalizációjának szélesítése, az árszabályozás korszerűsítése, a piacra lépés lehetőségeinek javítása, a verseny kiterjesztése. Mindez azért fontos, mert 2004. január 1-jétől a Magyar Postának is európai uniós színvonalú szolgáltatásokat kell nyújtania, majd 2009. január 1-jéig fel kell készülnie a teljes postai liberalizációra.
