Az önkormányzatok nem támogatják, hogy előbérlet címén mintegy érvényben tartsák a helyiségbérletekre vonatkozó, a következő évben lejáró moratóriumot, amely szerint a bérleti szerződés csak a bérlő és a bérbeadó közös akaratával módosítható. A változás 15-18 ezer fővárosi vállalkozót érint.

Várhatóan 15-18 ezer fővárosi vállalkozót érint, hogy 2004. január elsejével lejár a helyiségbérleti szerződésekre vonatkozó, a szerződésmódosítást közös megegyezéshez kötő tíz éves moratórium. A vállalkozók védelmében a BKIK-val közösen kidolgozott indítványt nyújtott be Józsa István MSZP-s képviselő, amely a lakástörvény módosításával bevezetné az előbérleti jog intézményét. Ez a legalább három éve megkötött határozatlan idejű szerződésekkel rendelkező vállalkozóknak biztosítaná az előbérlet és az elővásárlás lehetőségét. A javaslat élvezi a frakció támogatását, de már kialakítása során viták bontakoztak ki a Belügyminisztérium jogászaival, akik úgy vélik: az indítvány korlátozza az önkormányzatok szabad tulajdonláshoz való jogát. Szakértők szerint ezt a véleményt elsősorban azok a helyhatóságok osztják, amelyek a korábbinál sokkal vaskosabb bevételekre számíthatnak a bérleti díjakból.

A kezdeti időszakot az önkormányzatok várhatóan a kaotikus szerződések felmondására használják fel – mondta a NAPI Gazdaságnak Steiner Pál V. kerületi polgármester. A nem rendeltetésszerűen használt üzlethelyiségek, a helyenként rendkívül alacsony bérleti díjak sértették a helyhatóságok érdekeit; 2004-től végre egyenrangúak lesznek a piaci szereplők és a polgári jogviszony keretei érvényesülnek – véli a polgármester. Steiner szerint az V. kerületben egyetlen jól fizető és az üzletet rendeltetés szerint használó bérlőt sem fenyeget a “kilakoltatás” veszélye a változás miatt. A helyiségekbe telepített saját berendezések sorsa miatti aggodalmakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az önkormányzatoknak el kell számolniuk az értéknövelő beruházásokkal.

A helyiségbérletekből származó milliárdos bevételt a kerület tulajdonában levő Belvárosi Vagyonkezelő Rt. kezeli, az összeget az ingatlanok fejlesztésére, felújítására használják fel. Vigyázni kell arra, hogy az előbérleti jog intézményére tett javaslat ne betonozza be újra a viszonyokat és ne adjon a bérlőknek olyan többletjogosítványt, amely sértené az önkormányzatok jogait – véli Steiner. A XIII. kerületben nem várhatók jelentős változások – mondta lapunknak Király András, az Angyalföldi Vagyonkezelő Rt. vagyonhasznosítási igazgatója. Az önkormányzat tulajdonában levő 1800 üzlethelyiségből 1010-et érint a moratórium lejárta, de csak 391 bérlővel tárgyalnak majd a szerződés módosításáról. Ennek különböző okai vannak – rendszertelen fizetés, irreálisan alacsony bérleti díj, lakosságot zavaró tevékenység. A képviselői indítvánnyal kapcsolatban Király megjegyezte, hogy az kilencven százalékban nyitott kapukat dönget, náluk ugyanis a javaslat tartalma a gyakorlatban érvényesül.

A multinacionális vállalkozások megjelenése befolyásolja a piacot – mondta lapunknak Toller László pécsi polgármester, aki nem támogatja az indítványt, mert szerinte a jelenlegi jogi szabályozás teljes mértékben megfelel a piaci viszonyoknak. Brányi Endre, az önkormányzat által alapított Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt. vagyonkezelő divíziójának igazgatója szerint nem szerencsés, ha egy piaci folyamatot “eltérítenek” természetes útjáról. Tapasztalatai szerint a bérlők körében tévhitként élt, hogy a bérleti jog örökös és a díjak nem változnak, ezért olykor bírósági perekhez kellett folyamodniuk, hogy érvényesíteni tudják tulajdonosi jogaikat.