Az elmúlt két hónapban tízszer marasztalta el a strasbourgi bíróság Magyarországot, összesen körülbelül ugyanennyi, az állam számára kedvezőtlen döntés született az emberi jogi egyezményhez történt 1992-es csatlakozást követő 11 évben – mondta az MTI érdeklődésére az Igazságügyi Minisztérium szakmai tanácsadója csütörtökön.
“A Magyarországot elmarasztaló határozatok túlnyomó többsége 1992 óta mindig is az eljárások indokolatlan elhúzódása miatt született, és ez igaz az elmúlt hetekben született határozatokra is” – mondta Weller Mónika.
Az Emberi Jogok Európai Bíróság előtt több száz elbírálásra váró magyarországi ügy van és a strasbourgi fórum szervezeti reformját követően érezhetően felgyorsult az ítélkezés. Többek között ennek köszönhetően szaporodtak meg a döntések – jegyezte meg a szakember.
Az ez év októbere óta kihirdetett tíz, a magyar államot elmarasztaló határozat között két olyan volt, amely nem a hatósági eljárás indokolatlan elhúzódásán alapult – tette hozzá.
Ezek közül az egyik ügyben a két év tíz hónapig tartó előzetes letartóztatás időtartamát ítélte jogsértőnek a strasbourgi bíróság, a másik, kedden ismerté vált határozat foglalkozik Kmetty Ágoston ügyével, amelyben a strasbourgi bíróság elmarasztalta és kártérítés, illetve költségek címén összesen 6000 euró megfizetésére kötelezte a magyar államot.
Kmetty Ágoston a Budapesti Kofakamara elnöke és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja egy 1998. decemberében történt rendőrségi intézkedés miatt fordult Strasbourghoz. Kmetty Ágostont őrizetbe vették, amikor egy bombariadó alkalmával megtagadta az együttműködést a rendőrökkel. Állítása szerint a rendőrök bántalmazták, és több órán át megalázó körülmények között tartották fogva, ezért Kmetty Ágoston feljelentést tett.
Weller Mónika elmondta: az Igazságügyi Minisztérium képviseli a magyar államot a strasbourgi bíróság előtt. A minisztérium feladata az eljárásokban, hogy a konkrét üggyel kapcsolatos tényeket összegyűjtse és a strasbourgi esetjog alapján értékelje, véleményezze. Az strasbourgi bíróság előtt az emberi jogi egyezményben foglalt jogok megsértése miatt lehet perelni a részes államokat, amennyiben a helyi fórumok előtt már kimerítette a fellebbezési lehetőségeket a panaszos.
“Bár Kmetty Ágoston ügyében a strasbourgi bíróság a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalmát kimondó cikk megsértése miatt marasztalta el a magyar államot, mégsem arról van szó, hogy a felperest bizonyíthatóan kínozták, megalázták volna, hanem arról, hogy az erre vonatkozó panaszát nem a kellő körültekintéssel vizsgálták ki az illetékes hatóságok” – mutatott rá Weller Mónika.
Bővebben:
http://hirek.mti.hu/news.asp?…
