A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvény elfogadásával a magyarországi úthálózat építése hatékonyabbá, gyorsabbá válhat, miközben nem csorbulnak a társadalmi jogosítványok, amelyek a környezetvédelmi és egyéb érdekek érvényesítését biztosítják – mondta Kovács Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek.

A hétfőn elfogadott törvény összhangban van azzal, hogy az úthálózat fejlesztése a gazdaságpolitika kulcspontja – hangsúlyozta Kovács Ferenc.

A törvény fontos momentumának nevezte a pontos feladatmegosztást. A miniszter rendeletben jelöli ki a gyorsforgalmi utak, autópályák nyomvonalát, ugyanakkor ehhez be kell szereznie a környezetvédelmi és a területfejlesztésért felelő miniszter hozzájárulását is.

A helyettes államtitkár szerint teljesen megalapozatlanok azok a felvetések, amelyek a környezetvédelmi hatóságok jogkörének szűkítéséről szólnak.

Az egyetlen érdemi változás a korábbiakhoz képest, hogy már első fokon is a Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség az illetékes a nyomvonallal kapcsolatos engedélyezésben – mondta.

A helyettes államtitkár szerint így egységesebb szemlélettel születhetnek meg a döntések. A jogorvoslati lehetőségek is megmaradtak, hiszen a döntések bíróság előtt megtámadhatók. Ugyancsak felgyorsíthatja a nyomvonalak kijelölését, illetve az autóutak építését, hogy a kisajátítás szabályait pontosítja az elfogadott törvényjavaslat. Ennek megfelelően – segítve az esetleges telekspekuláció visszaszorítását – az elfogadott törvény a nyomvonal megtámadását kisajátítási ügyekben nem teszi lehetővé, a jogi vitát ezekben az esetekben az árra korlátozza.

Így megakadályozhatók a több hónapos vagy éves csúszást okozó peres ügyek – mondta a helyettes államtitkár.

Elmondta azt is, hogy a törvény tartalmazza a 2005-2007-es időszakra vonatkozó gyorsforgalmi út építési terveket és azok anyagi fedezetét. Így 2005 és 2007 között 1.089 milliárd forinttal számolhatnak a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésénél, amihez a 2004-re, az éves költségvetési törvény alapján további 217 milliárd forint járul. Mindebből 2004-ben 65, 2005-ben 44, 2006-ban 322, 2007-ben pedig 205 kilométernyi gyorsforgalmi út készül el Magyarországon.

Kovács Ferenc hangsúlyozta: számos olyan ország van, ahol az autópálya-építést környezetvédelmi beruházásnak tekintik, hiszen sok helyen csökkentheti a városok légszennyezettségét. Ez szerinte Magyarországra fokozottan is igaz, mert a gyorsforgalmi úthálózat sűrűsége egyharmada az uniós átlagnak.