Ha a Legfelsőbb Bíróság (LB) nem kötelezi az államot, hogy fizesse ki tönkrement vállalatainak több mint negyvenmilliárdos tartozását, néhány követeléskezelő cég az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul. A közpénz, a közvagyon az AB egy korábbi döntése szerint semmiféle kiváltságot nem élvez a magántulajdonnal szemben.
Még ebben a hónapban ismét a Legfelsőbb Bíróság (LB) elé kerül a csepeli csőgyár milliárdos adótartozása. Az ügy már kétszer járt itt, utoljára tavaly szeptemberben. Akkor az LB háromtagú gazdasági tanácsa úgy döntött, hogy az állam – pontosabban az ÁPV Rt. – nem köteles megfizetni egy követeléskezelő cégnek azt az egymilliárd forintot, amivel a csőgyár hajdan adósa maradt az adóhivatalnak.
Amikor a csepeli vállalat fizetésképtelenné vált, s megindult a felszámolása, az APEH eladta az adótartozást egy követeléskezelőnek az összeg tíz százalékáért.
A behajtó cég nem a csőgyártól kérte a pénzt – hiába is tette volna –, a felszámolási eljárásban egy-két százalék ütötte volna a markát. A vállalkozás ehelyett az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasághoz fordult. Az ÁPV Rt. mint az állam képviselője birtokolta ugyanis a csőgyár részvényeinek több mint 75 százalékát. A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint pedig a meghatározó részvényes nem csupán a részvények erejéig, hanem korlátlanul felelős a tulajdonában lévő társaság tartozásaiért.
