Bár az egyenlő bánásmódhoz való jogok megsértését megállapította, kártérítést nem ítélt meg a felpereseknek iskolai szegregáció miatt hétfőn a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság.

Az ítélet szerint – amely nem jogerős – a felperes roma gyerekek nem szenvedtek kárt, vagy hátrányt az iskolai integrációval, amikor a miskolci önkormányzat gazdasági és igazgatási területen összevont több általános iskolát, köztük a Komlóstetői Általános Iskolát és a tagiskolává vált Fazola Henrik nevét viselő oktatási intézményt.

A Pecsenye Csaba bíró vezette tárgyaláson elhangzott: a másodrendű felperes (az egyik diák) időközben elállt a pertől, így az ő esetében megszüntette az eljárást a testület. Az első-, a harmad-, a negyed- és a hatodrendű felperesek – akik szintén tanulók – tekintetében pedig a kártérítési keresetet elutasította.

A kártérítési pert egyébként az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indította a miskolci önkormányzat mint fenntartó ellen, és egyenként félmillió forint nem vagyoni kártérítést követelt a hátrányt szenvedett, perben szereplő, eredetileg öt diák részére.

A bíróság elsőfokú határozatában azért nem állapított meg kártérítést a diákoknak, mert az “anya- és a tagiskola esetében” a színvonalbeli különbség nem bizonyítható, így a roma tanulók továbbtanulását nem gátolta semmi.

Az ítélet ellen a roma diákok jogi képviselője fellebbezést nyújtott be.

Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke az MTI-nek azt mondta: fellebbeznek az ügyben, mert a gyerekeket igenis hátrány érte, hiszen színvonalbeli különbség van az iskolák között. A tanulók emiatt nem részesülhettek minőségi oktatásban, ami hatással volt a továbbtanulásukra.

Hozzátette: “ez az öt gyerek jelképezi az ország összes olyan diákját, aki szegregált iskolába jár és hasonló sorsra jutott”, így ez egy “precedensértékű per”. A mai magyar oktatásban az iskolák mintegy harmada szegregálja a roma gyereket – mondta az elnök.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány első iskolai szegregációs ügye a miskolci volt, amely során azért indítottak pert az önkormányzat ellen, mert a város három közoktatási intézményében tagiskolák és székhelyi iskolák körzetének szétválasztásával különítették el a roma tanulókat. A Debreceni Ítélőtábla 2006 júniusában megállapította, hogy a miskolci önkormányzat megsértette a roma származású tanulók egyenlő bánásmódhoz való jogát – emlékeztetett a döntésre az elnök.

Kormos Vilmos, az önkormányzat közoktatásért felelős osztályának vezetője azt mondta: már többször felajánlotta az alapítványnak, ne a bíróságon vitatkozzanak, hanem közös erővel és egyetértésben oldják meg az alapítvány által kifogásolt vélt vagy valós problémákat, de erre eddig nem volt válasz.

A bírósági döntés kapcsán pedig úgy fogalmazott: az alapítvány által felkért független szakértői jelentés megállapítása szerint a diákok semmilyen hátrányt nem szenvedtek, és nem szenvednek a Fazolában, “színvonalas oktatásban részesülnek”.

Hozzátette: ráadásul több mint egy évtizede már kiemelten foglalkoznak a hátrányos helyzetű diákokkal a Lépésről-lépésre elnevezésű program keretében.