Egy Németországban élő férfi örökbefogadás útján felvette a Bogendorff von Wolffersdorff nemesi nevet. Később az Egyesült Királyságban telepedett le és a német mellé felvette a brit állampolgárságot is.

Ítélethirdetés a C-438/14 Bogendorff von Wolffersdorff ügyben

Miután a brit jog a brit állampolgárságot újonnan megszerző személyeknek lehetővé teszi, hogy megváltoztassák a nevüket, a férfi a vezetéknevét a „Graf von Wolfersdorff Freiherr von Bogendorff” nemesi névre változtatta.

Később visszatért Németországba, ahol kérte az Egyesült Királyságban történt névváltoztatás elismerését, amit a német hatóságok azzal az indokkal tagadtak meg, hogy Németországban nemesi címek csak születéssel, örökbefogadással vagy a családi állapot megváltozásával válhatnak a név részévé.

A német hatóságok döntése miatt az a furcsa helyzet állt elő, hogy a férfinek az Egyesült Királyságban, illetve a Németországban bejegyzett nevei eltérnek egymástól. A férfi azt állítja, hogy a német hatóságok eljárása sérti az uniós tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, illetve állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg.

Egy karlsruhei bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a férfi brit neve elismerésének megtagadásával a német hatóságok megsértették-e az uniós jogot.

Ítélethirdetés a C-263/15 Lajvér ügyben

Szekszárd város és Szálka község (Tolna megye) területén talajjavítási és vízelvezetési beruházást megvalósító és a beruházás műtárgyait üzemeltető nonprofit társaságok a projekt kivitelezésével egy magáncéget bíztak meg, amely az elvégzett munkáról áfát tartalmazó számlákat bocsátott ki. A nonprofit társaságok e számlákkal kapcsolatban adólevonási jogot kívántak gyakorolni, amit azonban a NAV nem engedélyezett azzal az indokkal, hogy azok nem végeznek az áfa törvény szerinti gazdasági tevékenységet, és így az áfa szempontjából nem minősülnek adóalanynak.

A nonprofit társaságok bírósági úton vitatják a NAV álláspontját, és az ügyben felülvizsgálati bíróságként eljáró Kúria lényegében arra a kérdésre vár választ az Európai Bíróságtól, hogy az uniós héa (hozzáadottérték-adó, amelynek magyarországi megfelelője az áfa) irányelv értelmében az érintett társaságok az adólevonási jog gyakorlására jogosult adóalanynak minősülnek-e.