Az ENSZ hágai Nemzetközi Törvényszéki Mechanizmusa (MICT) helyben hagyta a Nemzetközi Törvényszék 2017-ben hozott elsőfokú döntéstét. Mladicot 10 vádpontban találta bűnösnek a bíróság – egyebek mellett népirtás, gyilkosság, a háborús törvények és szokásjog megsértése, kitoloncolás, embertelen kényszeráttelepítés, terrorizmus valamint civilek elleni illegális támadások és túszejtés bntettében. Az ítélet jogerős.
„Mladic a modern történelem legsúlyosabb háborús bűnözői közé tartozik. Hadseregét szándékosan használta ártatlan civilek kínzására, megerőszakolására, megölésére, kiutasítására azért mert egy másik etnikai csoporthoz vagy valláshoz tartozik. Népirtást követett el” – mondta az ítélet után Serge Brammertz, a Nemzetközi Büntetőbírósági Mechanizmus főügyésze.
“Üzenem az áldozatoknak és a túlélőknek, hogy soha ne adják fel és mindig keressék igazságot. Nagyra értékelem őket, mert nélkülük soha nem tudtuk volna megtenni, amit tettünk. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a diplomáciai közösségnek, amely mindig is támogatta azt, amit tettünk, amikor segítséget kértünk. Szeretnék köszönetet mondani a volt Jugoszlávia és a világ összes médiumának, akik kitartóan emlékeztettek arra, hogy ezek nem a múlt bűncselekményei” – tette hozzá Brammertz.
Az ENSZ hágai Nemzetközi Törvényszéki Mechanizmusa (MICT) keddi döntésében elutasította Ratko Mladic fellebbezését, és megerősítette a “Balkán mészárosának” is nevezett volt boszniai szerb hadseregparancsnok életfogytig tartó szabadságvesztését elrendelő ítéletet. “A fellebbviteli kamara fenntartja Ratko Mladic életfogytig tartó szabadságvesztésére vonatkozó ítéletet” – áll a testület közleményében. A döntés jogerős, további fellebbezésnek nincs helye.
Az ítélet kihirdetését az eredeti ügyrend szerint tavaly márciusra ütemezték, azonban el kellett halasztani, egyrészt mert Ratko Mladic műtéten esett át, másrészt a koronavírus okozta járványhelyzet miatt.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) 2017 novemberében hirdetett ítéletet első fokon a boszniai szerbek hat egykori vezetője, köztük Ratko Mladic ellen muszlimok terhére a délszláv háború idején elkövetett etnikai tisztogatás ügyében.
Mladic vezetésével a Szerb Köztárasági Hadsereg 1995 júniusában előre kitervelten és módszeresen mészárolt le mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat – Srebrenicában. A cél a muszlim közösség kiirtása volt.
Mladicot, a hágai “legkeresettebb szökevény”-t, aki csaknem 16 éven át bujkált az igazságszolgáltatás elől, 2011. május 26-án fogták el Délvidéken, Lázárföld faluban. Hat nappal később kiadták a hágai Nemzetközi Büntető Törvényszéknek (ICTY). Az első vádiratot 1995. július 24-én nyújtották be ellene.
Mladic 1943-ban született a Kalinovik melletti Božanovićiban. A belgrádi Katonai Akadémia elvégzését követően a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) aktív katonai szolgálatába állt.
Mielőtt a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban (SFRY) 1991-ben elkezdődtek a háborúk, az SFRY elnöksége Mladicot vezérőrnaggyá, 1992 áprilisában, a boszniai és hercegovinai háború legelején pedig altábornaggyá léptette elő. 1992 májusában kinevezték az újonnan megalakult Szerb Köztársaság hadseregének vezérkari parancsnokává.
A 2012. május 16-án kezdődött és 530 napig tartó tárgyalás során 592 tanút hallgatott meg a bíróság, és az eljárás során mintegy 10 000 bizonyítékot mutattak be. A bíróság 2000 elbírált tényt is figyelembe vett. Mladic folyamatosan ártatlanságát ismételgette, számos alkalommal “undorítónak” nevezte az ügyészséget. A tárgyalást rossz egészségi állapota miatt többször meg kellett szakítani.
Az 1992-1995-ös délszláv háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és a harcok következményeként több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.
Az ügyet korábban tárgyaló hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) az egykori Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek ügyének tárgyalására jött létre. Az ICTY megbízatása 2017. december 21-dikén lejárt. 24 éves működése során a Törvényszéken 161 ember ellen emeltek vádat és közülük 84-et ítélt el jogerősen a bíróság. Az ICTY megszünését követően a lezáratlan ügyeket jogutódja, az ENSZ Nemzetközi Törvényszéki Mechanizmusa (MICT) vette át.
A hágai Nemzetközi Törvényszéknek fennállása orán egyetlen magyar bírája volt, Prandler Árpád személyében, aki 2006 és 2012 között ítélkezett a testületben. – Prandler Árpádról Arcképe ITT elolvasható.
