Az Európai Unió Bírósága megsemmisíti a Magyarország által a Paks II atomerőműnek nyújtott támogatást jóváhagyó bizottsági határozatot – mondta ki az Európai Unió Bírósága C-59/23. P. számú Ausztria kontra Bizottság (Paks II atomerőmű) ügyben hozott ítéletében. A Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy a két új reaktor megépítésére irányuló szerződés valamely orosz vállalkozásnak történő közvetlen odaítélése összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályokkal.
A Bíróság Ausztria fellebbezése alapján eljárva hatályon kívül helyezi az Európai Unió Törvényszéke által ebben az ügyben hozott ítéletet, továbbá megsemmisíti az Európai Bizottság azon határozatát, amely jóváhagyta a Magyarország által a Paksi Atomerőmű telephelyén két új atomreaktor fejlesztéséhez nyújtott támogatást. Mivel a két reaktor megépítése részét képezi a támogatás tárgyának, az építési szerződés valamely orosz vállalkozás részére történő közvetlen odaítélése pedig megbonthatatlanul kapcsolódik e tárgyhoz, a Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy ez a nyilvános pályázati eljárás nélküli közvetlen odaítélés megfelel-e az uniós közbeszerzési szabályoknak.
Az Európai Bizottság a 2017. március 6-i határozatában ⌈1⌉ jóváhagyta azt a beruházási támogatást, amelyet Magyarország a Paksi Atomerőmű telephelyén két új atomreaktor fejlesztése céljából kívánt nyújtani az MVM Paks II (MVM Paks II Nuclear Power Plant Development Private Company Limited by Shares) állami tulajdonban lévő vállalkozásnak. Ezen új reaktoroknak fokozatosan fel kellett váltaniuk a négy meglévő reaktort. Úgy tervezték, hogy a MVM Paks II térítésmentesen a két új reaktor tulajdonosa és üzemeltetője lesz. A reaktorok megépítését teljes egészében a Magyar Államnak kellett finanszíroznia.
Az új reaktorok megépítésével közvetlen odaítélés útján (vagyis nyilvános pályázati eljárás nélkül) a Nizhny Novgorod Engineering orosz vállalkozást (Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt) bízták meg, összhangban a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló, Oroszország és Magyarország között létrejött egyezménnyel. Ugyanezen egyezményben Oroszország kötelezettséget vállalt arra, hogy az új reaktorok finanszírozása céljából állami kölcsönt nyújt Magyarországnak. (Oroszország kötelezettséget vállalt arra, hogy 10 milliárd euró összegű rulírozó hitelkeretet biztosít. Magyarországnak további 2,5 milliárd euró összeget kellett rendelkezésre bocsátania saját költségvetéséből.)
Ausztria (amelyet Luxemburg támogatott) az Európai Unió Törvényszéke előtt megtámadta a Bizottság jóváhagyó határozatát (a Bizottságot Magyarország, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Lengyelország, Szlovákia és az Egyesült Királyság támogatta). A Törvényszék a 2022. november 30-i ítéletében (2022. november 30-i T-101/18. sz. Ausztria kontra Bizottság ítélet) elutasította a keresetet. Ausztria ezt követően fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz a Törvényszék ítélete ellen (amelyet ismét Luxemburg támogat. A Bizottságot ezzel szemben Magyarország, a Cseh Köztársaság, Franciaország és Lengyelország támogatja).
A Bíróság hatályon kívül helyezi a Törvényszék ítéletét, és megsemmisíti a Bizottság jóváhagyó határozatát.
Különösen, a Bíróság úgy ítéli meg, hogy ellentétben azzal, amit a Törvényszék megállapított,
a Bizottság nem elégedhetett volna meg annak vizsgálatával, hogy a szóban forgó támogatás megfelel-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályozásnak, hanem azt is meg kellett volna vizsgálnia, hogy a két új atomreaktor megépítésére irányuló szerződés közvetlen odaítélése összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályozással.
A két reaktor megépítése ugyanis szerves részét képezte a Magyarország által bejelentett azon támogatási intézkedésnek, amely a két új reaktornak a Paks II társaság részére történő térítésmentes rendelkezésre bocsátására irányult. Ráadásul az építési szerződés közvetlen odaítélése elengedhetetlen volt e támogatás tárgyának megvalósításához, annak tehát elválaszthatatlan részletszabályát képezi.
A Bíróság hangsúlyozza:
az, ha valamely infrastruktúra megépítésére vonatkozó szerződés odaítélése céljából nyílt közbeszerzési eljárást folytatnak le, hatással lehet többek között az ezen építéshez szükséges beruházás költségeire és ezen infrastruktúra tulajdonságaira. Következésképpen az ilyen eljárás befolyásolhatja az ily módon valamely vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak esetlegesen biztosított előny terjedelmét.
Ezenkívül, amennyiben a Bizottság a jóváhagyó határozatában úgy ítélte meg, hogy az építési szerződés közvetlen odaítélése mindenesetre megfelelt a közbeszerzési szabályoknak, e határozat nincs kellően megindokolva. Az ugyanis, ha a Bizottság csupán visszautal arra a kötelezettségszegési eljárásra, amelyet 2015-ben indított Magyarországgal szemben az építési szerződés közvetlen odaítélésével kapcsolatban, és amelyet annak megállapításával zárt le, hogy ez az odaítélés összhangban volt a közbeszerzési szabályokkal, nem elegendő, mivel nem teszi lehetővé az e következtetéshez vezető konkrét okok megértését.
Szijjártó Péter: az Európai Bíróság döntése semmiben nem korlátozza vagy lassítja a Paks II. beruházást
“Az Európai Bíróság friss ítélete semmilyen mértékben nem korlátozza vagy lassítja a Paks II. beruházást, a testület az Európai Bizottsággal szemben hozott döntést” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
“A következő évtized elején az új paksi atomerőműnek mindkét blokkját a hálózatra fogjuk kapcsolni, ezzel egy hatalmas lépést teszünk előre Magyarország energiabiztonságának garantálása terén” – fűzte hozzá Szijjártó Péter.
⌈1⌉ A Magyarország által a Paks II. atomerőműben két új atomreaktor fejlesztésének támogatása céljából megvalósítani tervezett SA.38454 – 2015/C (korábbi 2015/N) számú intézkedésről/támogatási programról/állami támogatásról szóló, 2017. március 6-i (EU) 2017/2112 bizottsági határozat.
⌈2⌉ A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a Bizottságnak abban az esetben kell figyelembe vennie az uniós jog állami támogatásokra vonatkozó
rendelkezésektől eltérő rendelkezéseinek megsértéseit, ha az ilyen jogsértés a finanszírozott gazdasági tevékenységből, magából a támogatásból
vagy annak tárgyából, vagy akár a támogatás tárgyához megbonthatatlanul kapcsolódó részletszabályokból ered.