A polgári engedetlenség lényege nem a közlés, hanem a jogellenes magatartás tanúsítása, ezért nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadságának a védelmi körébe – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1265/2025. számú alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.223/2024/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozók az alperes fenntartásában működő köznevelési intézményben dolgoztak tanár munkakörben. 2022 során a pedagógusok számos demonstrációs eseményt tartottak, amelyek célja a közoktatási viszonyok javítása volt. Az indítványozók több alkalommal az órarend szerinti óráikat hivatalosan, tantermi keretek között nem tartották meg, hanem polgári engedetlenséget jelentettek erre az időre.
2022. november 30-án az alperesi tankerület rendkívüli felmentéssel megszüntette az indítványozók közalkalmazotti jogviszonyát. A rendkívüli felmentések indoklása szerint az indítványozók a tényállás szerinti napokon jogellenesen nem végeztek munkát.
Az indítványozók közalkalmazotti jogviszony megszüntetése tárgyában indítottak pert az alperes ellen. Megítélésük szerint a rendkívüli felmentés törvényi feltétele nem valósult meg. A Fővárosi Törvényszék az indítványozók keresetét elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta.
Az indítványozók álláspontja szerint a bíróságok a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése melletti érdekeket és a véleménynyilvánítás szabadságát egymáshoz képest nem megfelelően mérlegelték, nem tulajdonítottak kellő jelentőséget annak, hogy mi volt magatartásának kontextusa és a véleménynyilvánítás célja. Így a bíróságok figyelmen kívül hagyták az Alkotmánybíróság által meghatározott alapjog-korlátozási kritériumokat, és ennek folytán aránytalanul korlátozták véleménynyilvánítás szabadságához való alapjogukat.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe a közlés tartozik. A polgári engedetlenség lényege nem a közlés, hanem a jogellenes magatartás tanúsítása, ezért nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadságának a védelmi körébe.
Az indítványozóknak az érdekeik érvényesítése, a véleményük kinyilvánítása végett módjukban állt volna jogszerű munkabeszüntetésben, sztrájkban részt venni, azonban ehelyett szándékosan (a lehetséges hátrányos jogkövetkezmények ismeretében és tudatában) tanúsítottak jogszabálysértő magatartást.
Alkotmányosan nem igazolható az indítványozók azon elvárása, hogy a jogellenes munkabeszüntetésüket, a munka megtagadását a véleménynyilvánítás védelmi körébe tartozónak ismerjék el a bíróságok.
Ezért az Alkotmánybíróság a támadott ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.
Az ügy előadó alkotmánybírója Handó Tünde alkotmánybíró volt.