Amennyiben egy cég nem fizet, jön a per, a végrehajtás, a felszámolás – ezzel együtt a baljós, ám egyre bizonyosabb érzés: a követelésünk végleg elveszett. A JogLabor most egy konkrét ügy tapasztalatán keresztül mutatja be, hogy igenis létezik olyan lehetőség, amely ugyan nem klasszikus tartozásbehajtási per, mégis reális jogi út arra, hogy visszaszerezzük a pénzünket akkor is, amikor a cég mögött már nincs érdemi vagyon.
Üzleti vitákban gyakori forgatókönyv, hogy a hitelező mindent szabályosan végigcsinál: perel, jogerős ítéletet szerez, végrehajtást indít – majd kiderül, hogy a társaságnak nincs vagyona. Nem csoda, ha ezután a legtöbben feladják a küzdelmet, és veszteségként könyvelik el az ügyet. Ilyenkor kap különös jelentőséget az ügyvezető magatartása, az adott körülmények között ugyanis vizsgálhatóvá válik a személyes felelőssége is! Konkrétan az ügyvezetői mögöttes felelősségről van szó, amely jogi intézmény igenis felmerülhet, ha meghatározott feltételek teljesülnek.
A lényeg az időzítés!
Amikor már előre látható, hogy a cég nem lesz képes teljesíteni a kötelezettségeit, az ügyvezető szerepe megváltozik. Ettől kezdve nem kizárólag üzleti döntéshozóként, hanem a hitelezők érdekeit is figyelembe vevő szereplőként kell eljárnia.
Az ügyvezető innentől köteles megőrizni a társaság vagyonát, rendben tartani a pénzügyi és számviteli iratokat, időben közzétenni a beszámolókat, és természetesen együtt kell működnie a felszámolóval is. Amennyiben ezek nem teljesülnek, és a cég vagyona eltűnik, az iratok pedig hiányosak vagy ellentmondásosak, felmerülhet, hogy az ügyvezető magatartása hozzájárult a hitelezők kárához.
A Karkosák Ügyvédi Iroda által képviselt, a közelmúltban lezárult perben a hitelezők jogerős követelésekkel rendelkeztek, ám a végrehajtás eredménytelen volt, majd felszámolás indult. A felszámolási eljárás során kiderült, hogy a társaságnak nincs ténylegesen fellelhető vagyona, az iratanyag hiányos, a beszámolók késedelmesek és ellentmondásosak. A bíróság megvizsgálta, hogy mikortól volt előre látható a fizetésképtelenség, és megállapította, hogy ez már jóval a felszámolás előtt bekövetkezett.
Ettől az időponttól kezdve az ügyvezetőnek már a hitelezők érdekeit is szem előtt kellett volna tartania, ám ez bizonyítottan nem történt meg. Mindennek eredményeként
a bíróság megállapította az ügyvezető mögöttes felelősségét, megnyitva az utat a hitelezők számára ahhoz, hogy személyesen is felléphessenek vele szemben.
Az ilyen eljárások nem klasszikus tartozásbehajtási perek. A cél itt elsősorban annak kimondatása, hogy az ügyvezető a kritikus időszakban jogsértő módon járt el. Sok esetben valóban ez az egyetlen reális jogi út akkor, amikor a cég mögött már nincs érdemi vagyon.
Természetesen nem minden felszámolás vezet az ügyvezetői felelősség megállapításához.
Ha az ügyvezető együttműködik, átadja az iratokat és a vagyont, és döntései nem sértik a hitelezők érdekeit, a felelősség megállapításának nincs helye. Ám ha a jogsértő magatartás bizonyítható, az hatékony eszközt ad a hitelezők kezébe.
Érdemes tehát időben jogi segítségért fordulni, és szakértővel megvizsgálni, valóban lezárult-e minden jogi lehetőség.