Mark Zuckerberg, a Meta elnök-vezérigazgatója is tanúskodott Los Angeles felső bíróságán a közösségi médiumok fiatalokra gyakorolt káros hatásai miatt indult esküdtszéki per tárgyalásán. A bíróság arra keresi a választ, hogy a technológiai óriáscégek által működtetett médiumok felelőssé tehetők-e a gyermek felhasználóknak okozott fizikai és mentális egészségkárosodásokért.
Február 9-én lépett tárgyalási szakaszába Los Angelesben a Meta – mint az Instagram tulajdonosa – és a Google – mint a YouTube anyacége – alperesek ellen indult bírósági eljárás –
az első olyan BigTech cégek elleni eljárás, amely nem a káros tartalmakról, hanem a készakarva függőségre tervezett technológiáról szól, és amelyben a közösségi médiavállalatoknak esküdtszék előtt kell érvelniük és védekezniük a működésükkel kapcsolatban felmerülő aggályokkal szemben.
A per felperese egy monogramjával – KGM – jelzett fiatal, aki állítása szerint fiatal gyerekkorától rendszeres használója volt a közösségi médiának, ami függőséget alakított ki nála, ez pedig depresszióhoz, valamint öngyilkossági szándékhoz vezetett.
A peranyag szerint
a közösségi médiavállalatok a profitnövelés érdekében tudatosan úgy tervezik és alakítják ki szolgáltatásukat, hogy az gyermekek esetében fokozódó használathoz vezessen, elősegítve a függőség kialakulását.
Az ügyet eredetileg négy óriáscég ellen indították, de a ByteDance tulajdonában lévő TikTok, valamint a Snapchat anyavállalata, a Snap Inc. még a tárgyalást megelőzően peren kívül megállapodással lezárta az eljárást.
Az első tárgyalási napon Carolyn B. Kuhn bíró hosszan sorolta az esküdtek számára az ügy megítéléséhez szükséges tudnivalókat. Az utasítások között nem szerepelt, hogy az eljárás idejére hagyjanak fel a közösségi médiahasználattal, arra ugyanakkor a bíró felhívta figyelmüket, hogy megszokott online tevékenységükön nem változtathatnak és új közösségi médiafiókot sem hozhatnak létre.
Mivel védekezik Zuckerberg?
Az eljárásban Mark Zuckerberg, a Meta elnök-vezérigazgatója is tanúskodott. A számos vezető közösségi médiumot tulajdonló Meta vezetője, a Facebook alapítója több ponton vitába szállt a felperes ügyvédeivel, azt hangoztatva, hogy vállalatainál “szigorú szabályokat hoztak a kiskorúak védelmében“. Tagadta, hogy a közösségi médiumokat a fiatalokat célozva úgy tervezik, hogy rászoktassák őket, majd gyakori használat révén függőség alakuljon ki.
Azt elismerte, hogy – belső dokumentumok szerint is – több millió 13 év alatti Instagram-felhasználó aktív a platformon, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a platform szabályzata tiltja ezt, és szerinte a probléma nem az engedélyezés, hanem a végrehajtás nehézsége és az, hogy a felhasználók hazudnak az életkorukról.
A bíróságon bemutatott e-mailek és prezentációk szerint a tinédzser felhasználók számának és használati idejének növelése vállalati prioritás volt. Zuckerberg elismerte, hogy ilyen témák szerepeltek dokumentumokban, de azt mondta, ezek korábbi megbeszéléseket vagy feltáró jellegű ötleteket tükröztek, nem pedig a jelenlegi irányelveket. A cég prioritása – Zuckenberg elmondása szerint – a használati idő közvetlen növeléséről időközben az értékteremtésre helyeződött át.
Zuckerberg elismert azt is, hogy bizonyos AR-szépségfilterek használatát engedélyezte a platform a „jelentős jólléti kockázatra” utaló belső figyelmeztetések ellenére, mivel az önkifejezés korlátozásához a “szakértői aggodalmat” önmagában nem tartották elegendő bizonyítéknak, ahhoz – véleménye szerint – erős károkozási bizonyítékokra van szükség.
Zuckerberget a bíróság előtt kérdezték olyan belső Meta-dokumentumokról, amelyek a közösségi média tinédzserekre gyakorolt „ismert negatív hatásait” írták le (alváshiány, szorongás, testképzavar). A BigTech vezér azonban kitartott korábbi nyilvános álláspontja mellett, miszerint “a jelenlegi tudományos bizonyítékok nem mutatnak ok-okozati kapcsolatot a közösségi média használata és a fiatalok romló mentális egészsége között”.
Precedens értékű ítélet várható!
Az esküdtszéki perben várható ítélet precedenst jelenthet az Egyesült Államokon belül annak a több ezer további eljárásnak a kimenetelét illetően is, amelyet hasonló indokkal indítottak szülők, valamint szülői és iskolai szervezetek, és szövetségi államok a közösségi médiumokkal szemben.
A tét nagy, hiszen amennyiben a technológiai vállalatok elveszítik a pert, az
összesen akár több milliárd dollárnyi kártérítés kifizetését jelentheti számukra.
A technológiai vállalatok a múltban indult jogvitákban a szövetségi törvény 230-as cikkelyét idézve sikerrel érveltek amellett, hogy a platformok nem vonhatók felelősségre a rajtuk keresztül közölt tartalmakért.
Időközben február 16-án Új-Mexikóban is hasonló tárgyban indult bírósági per, amelyet az állam főügyésze kezdeményezett a Meta ellen, azzal érvelve a közösségi médiaóriás hasznot húz kiskorúak szexuális célú kizsákmányolásáról szóló tartalmakból.
Mindeközben
több európai ország életkori korlátozások bevezetését tervezi a Meta, a Google és más nagy technológiai cégek közösségimédia-platformjain annak érdekében, hogy megvédjék a gyermekeket az ártalmas online tartalmaktól.
Kapcsolódó cikk:
Életkor-ellenőrzés és adattakarékosság: a DSA–GDPR megfelelési paradoxon – a „kiskorúak számára hozzáférhető online platformot üzemeltető szolgáltatók megfelelő és arányos intézkedéseiről” – A Jogi Fórum IT&IP jog blogjának friss bejegyzése ITT elolvasható!