Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Állásfoglalás az érdekképviseleti tagságra vonatkozó, illetve a tisztségviselésre utaló különleges adatok kezeléséről

2004.02.27. Adatvédelmi biztos

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) módosításáról szóló 2003. évi XLVIII. törvény új rendelkezésként a különleges adatok sorába emelte az „érdek-képviseleti szervezeti tagságra” vonatkozó adatokat.

E módosításra az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkhoz szükséges jogharmonizációs feladatok körében, az Európai Parlament és a Tanács "az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelméről és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról" szóló 95/46/EK. irányelvéhez való teljes összhang megteremtése érdekében volt szükség. A "különleges adatok" közé tehát fel kellett venni a szakszervezeti tagságra vonatkozó adatot, azonban – tekintettel a magyar jogi szóhasználatra – a szakszervezeti tagság helyett az "érdek-képviseleti tagság" kifejezés került a törvénybe.

Az adatvédelmi törvény a különleges adatokat szigorúan védi, például azzal, hogy előírja: „különleges adat akkor kezelhető, ha … az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul”, vagy azt törvény meghatározott célra elrendeli.

Közbevetőleg kell megjegyezni, hogy a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény azon rendelkezése, amely szerint a munkáltató köteles „évenként egy alkalommal - az érdekképviselet kérésére - a kérelmező munkavállalók nevét és a levont tagdíj mértékét tartalmazó jegyzéket az eltelt időszakra vonatkozóan összeállítani és az érdekképviselet rendelkezésére bocsátani”, január elseje után már nem tekinthető olyan előírásnak, amely alapján a szóban forgó jegyzék elkészíthető lenne. Az érdekképviseleti szervezeti tagságra utaló adat ugyanis január elsejétől olyan különleges adat, amely az Avtv. 3. § (2) b) pontja szerint csak akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy az „nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli”. Ennek a követelménynek a 1991. évi XXIX. törvény nem felel meg.

Miután olyan törvényi előírás nincs, amely az érdekképviseleti szervezeti tagságra vonatkozó adatok kezelését elrendelné, azaz például a munkáltató számára lehetővé tenné ezen adatok nyilvántartását, egyértelmű, hogy csak az érintettek írásos hozzájárulása alapján lehet jogszerűnek tekinteni a szóban forgó adatok gyűjtését, felvételét, rögzítését, rendszerezését, tárolását, megváltoztatását, felhasználását, továbbítását, nyilvánosságra hozatalát, stb.

Az elmúlt hetekben az adatvédelmi biztos megvizsgálta, hogy megfelelnek-e a január elsejétől hatályba lépett törvényi előírásoknak azok a nyilatkozatok, amelyeket a különféle érdekképviseleti szervek a tagjaik rendelkezésre bocsátanak, és amelyekkel a tagok ez idáig megbízták a munkáltatót azzal, hogy az érdekképviseleti (szakszervezeti) tagdíj összegét a fizetésükből levonja, és azt az érdekképviseleti szervek részére átutalja.

A megismert, jelenleg használt nyilatkozatok általában tartalmazzák:

  • a kitöltő személy azonosításához szükséges adatfajtákat (név, anyja neve, lakcím);
  • azt a kijelentést, miszerint a nyilatkozó személy egy megnevezett érdekképviseleti szervezet tagjaként bízza meg a – nyilatkozatban névvel azonosított – munkáltatót az érdekképviseleti tagdíj levonásával, elkülönítésével és az érdekképviselet részére történő átutalással;
  • a megbízás érvényességének idejét (általában: visszavonásig);
  • az érdekképviselet számlaszámát, ahová az átutalást teljesíteni kell.

Meg kell említeni, hogy a megismert érdekképviseleti belépési nyilatkozatok szerint a tagoknak lehetőségük volt, illetve van választaniuk a fentiekben ismertetett megbízási nyilatkozat kitöltése, vagy a tagdíj készpénzben történő befizetés között, így a munkáltató megbízására vonatkozó nyilatkozat kitöltésének önkéntessége nem vitatható.

Egyértelmű tehát, hogy mindazok a nyilatkozatok, amelyek a fentiekben ismertetett adattartalmúak, megfelelnek a január elsején hatályba lépett új követelményeknek is. Az ilyen nyilatkozatok tartalmuk alapján adatkezelési rendelkezésnek tekintendők, hiszen egyfelől a tagdíj átutalására vonatkozó – törvényi előíráson alapuló – megbízás csak a közölt adatok felhasználásával teljesíthetők, másfelől az Avtv. előírása szerint „az érintett kérelmére indított eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.” (3. § (6) bekezdés.).

A fentiek szerinti adattartalmú nyilatkozatok esetében az Avtv. egyéb követelményei is érvényesülnek, hiszen – a cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és elégséges személyes adatokat tartalmazó, – a különleges adatra utaló nyilatkozatokat önkéntesen, megfelelő tájékoztatás alapján, és írásban tették meg az érintettek, továbbá a tagdíjlevonásra vonatkozó megbízások visszavonásig érvényesek.

A január elsejétől megváltozott jogszabály annyiban mindenképpen új helyzetet teremtett, hogy az érdekképviseleti tagságra vonatkozó adatokat tartalmazó – meghatározott céllal és adattartalommal elkészített – nyilatkozatokat kizárólag a bérszámfejtéssel foglalkozók kezelhetik (gyűjthetik, tárolhatják, használhatják fel, stb.), és nekik kell arról gondoskodniuk, hogy ezen adatokat mások (például a vezetők) ne ismerhessék meg.

Új helyzetet jelent továbbá az is, hogy az érdekképviseleti tisztségviselésre vonatkozó adatok kezeléséhez az érintetteknek kell írásbeli nyilatkozatot tenniük, tehát nem felel meg a törvényi követelményeknek, ha az érdekképviseleti szerv ad tájékoztatást a munkáltatónak (esetleg lista formájában) a tisztségviselőiről.

Az érdekképviseleti tisztségviselőkre utaló különleges adatok munkáltatók általi kezelésénél –amelyre a jogvédelem érvényesítése miatt van szükség – arra kell figyelmet fordítani, hogy:

  • az adatkezeléshez szükséges írásbeli hozzájárulási nyilatkozatok csak a legszükségesebb adatokat tartalmazzák;
  • az elengedhetetlenül szükséges adatok kezelésének menetéről, módjáról és felhasználhatóságáról (gyűjtéséről, tárolásáról, megismerhetőségéről, törléséről) a munkáltatók és az érdekképviseleti szervek írásban egyezzenek meg.

Adatvédelmi biztosként végezetül fontosnak tartom leszögezni, hogy a szóban forgó törvénymódosítással az adatalanyok védelme érdekében került az érdek-képviseleti tagságra vonatkozó szenzitív adatfajta a különleges védelmet élvező adatok közé az adatvédelmi törvénybe. Felhívom arra is az érintettek figyelmét, hogy a szigorúbb adatvédelmi követelmények mellé szigorúbb büntetőjogi védelem is tartozik: ha valaki különleges személyes adatra követ el visszaélést, akkor őt – ha egyéb feltételek is fennállnak – bűntett miatt akár három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja a bíróság.

Budapest, 2004. február 26.

Dr. Péterfalvi Attila

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ADATVÉDELMI BIZTOS
OMBUDSMAN